A Luca napi búza legendája

A Luca napi búza legendája
Forrás: Minálunk.hu

A mai nap a boszorkányosabb hajlamúaknak egy külön kuriózum, ugyanis az év utolsó hónapjának tizenharmadik napja Luca napja, mely a gazdálkodók körében hagyományos mágikus, jósló-nap volt. Többek között nem volt szabad varrással, foltozással járó munkákat végezni az asszonyoknak, mert akkor bevarrják a tyúkok fenekét, és nem lesz tojás.

A Felvidékről, és a Dunántúlról származó „kotyólós” mondókák is többek között a tyúkok termékenységét kívánták fokozni. „Luca, Luca kity koty tojjanak a tiktyok” Gyimes-völgy környékén úgy tartották, ezen a napon, ha férfi jár először a háznál vendégségbe a jövő évi újszülött állatok hímek, ha asszony, vagy lány érkezik, akkor nőstények lesznek.

A Luca búzát őseink, ahogy a neve is mutatja Luca napján vetették el, és karácsonyig hagyták fejlődni. Írásos emlékek szólnak arról, hogy „Hódmezővásárhelyen Luca napján a gazdaasszony tányérkába búzát tesz, azt naponként harmatszerűen locsolgatja, s ha a búza karácsonyra 30–40 cm magasra megnő, jó jelnek veszik a jövő évi búzatermést illetően.” Tehát a régi időkben a Luca napján vetett búza fejlődéséből, állapotából próbáltak következtetni a jövő évi termés bőségére.  

A búza karácsonykor az ünnepi asztalra került, hogy szimbolizálja az új élet keletkezését. Ha jobban belegondolunk, karácsony után 5-6 héttel valóban láthatjuk már a kikelet jeleit. Az ünnepek elteltével a búzából a jószágok élelmébe is kevertek, hogy megvédjék őket a betegségtől, szemmel veréstől. Egyes források szerint a Luca név is a lux, azaz "fény" latin szóból származtatható.

Aki inkább a realista, babonamentes vonalat képviseli, annak is érdekes lehet a Luca napi búzás kísérlet, ha másért nem legalább a növénytermesztés makettjeként gondolhatunk rá. A gazdásznak pedig már-már kezd hiányozni a föld, és a növények, így december derekán pedig még alig pár hete tette ki a kezéből az ásót, vagy akasztotta le az ekét.  Ha a reform táplálkozás hívei vagyunk, akkor is érdemes lehet Luca-búzát ültetni, mutatjuk miért.

Hogyan termesszünk Luca búzát?

Gyakorlatilag az őszi búza termesztéstechnológiáját kell követnünk, csak kicsiben. A búzához válasszunk egy nagyobb méretű cserepet, kaspót, de akár a műanyag csíráztató tálca, vagy egy nagyobb tejfölös vödör is megfelel. Az edényt töltsük meg földdel, kerti föld, vagy virágföld is jó lehet. A búzaszemeket egy éjszakára célszerű lehet beáztatni, vizes itatóspapír közé tenni.

A föld tetejére kerüljenek a búzaszemek, lehet sűrűre vetni, de azért arra célszerű ügyelni, hogy egymás hegyére-hátára ne kerüljenek. Ezt takarjuk be egy kis földdel, ne túl vastagon, de azért lepje el a szemeket. A cserepet célszerű vizes tálkába állítani, és a föld felszínét permetezni, hogy mindig nedves legyen. A búza néhány nap után csírázni kezd, majd kikelnek a növénykék, és fejlődésnek indulnak. Ilyenkor már nem célszerű túl sokat locsolni, nehogy kirohadjon. Ha kerti földet használunk, azért ügyeljünk rá, hogy csak olyan helyről szedjük fel, ahol nem volt növénybetegség, különösen fuzáriózis. A növények karácsonyig megnőnek 30-40 cm-re is, tehát egy szalaggal, vagy kötözővel célszerű lehet őket összefogni.

Mit tegyünk a Luca búzánkkal

A jól tartott búza akár vízkeresztig is elvan. A friss búzából jó ízű salátát, préselt búzafű levet készíthetünk. Ha vannak jószágaink, sertések, tyúkok, kecskék, marhák, és követni akarjuk a népszokásokat, akkor megoszthatjuk a búzafű-termésünket velük, hogy egészségesek legyenek az új évben.

Ha nem csak dísznek szánjuk, hanem fogyasztani is akarjuk a Luca-búzát, akár mi akár az állatok, akkor mindenképp csávázatlan, bio magot vessünk el. A búzát préselhetjük, az így kapott levet hígítva, vagy hígítatlanul is fogyaszthatjuk. Készülhet búza-smoothie is a friss hajtásokból.

vetemenyem.hu
vetemenyem-gazdabolt.hu