Az „underground” kultúra, avagy mi támad a talajból
A tavaszi feladatok közül a legfontosabb hogy a földbe kerüljenek az idei szezon növényeinek magjai, illetve a későbbiekben a jól előnevelt palánták. A földben csírázó vetőmagokat, illetve a frissen kelt fiatal növényeket nem csak a gazdász várja, azonban hanem egy sereg talajlakó kártevő is. A talajlakó kártevők számára bőséges táplálékot biztosítanak a talajba kerülő növények magvai, gyökerei, gyökérgumói, illetve hagymái.
A szántóföldi és kertészeti kultúrák egyaránt érintettek. A talajlakó kártevők jelenlétére utal, ha a vetés hiányosan kel, ilyenkor már a csírázó magot károsították, vagy a kikelt fiatal növények közül tűnnek el egyes egyedek, vagy a soron egyes szakaszok. A későbbiekben a növény föl feletti részén sárgulás, satnyulás látható, a föld alatti részeken pedig a rágásnyomok, vagy berágások utalnak a jelenlétükre.
A talajlakó kártevők közül megkülönböztethetünk olyan élőlényeket, amelyek teljes élettartamuk alatt a föld alatt élnek, és károsítanak, vannak, amelyek csak bizonyos fejlődési stádiumban talajlakók( pl.: lárva állapot).
Legjelentősebb talajlakó kártevő-csoportok
Fonálférgek
A fonálférgek népes táborába olyan szabad szemmel nem, vagy alig látható élőlény tartozik. Életmódjukat tekintve nagyon változatos képet mutatnak, növényparazita, állat-parazita, ragadozó, lebontó egyaránt található közöttük. Jelentőségüket jól példázza, hogy csak az USA-ban az éves kártételüket 3-4 billió dollárra becsülik! Viszont ragadozó, vagy állat-parazita fajaik erősen gyérítik a különféle rovarkártevőket, így hasznuk még nagyobb összegre lenne becsülhető. A növényparazita fajok kártétele során a haszonnövények satnyulnak, visszamaradott növekedést mutatnak, gyakran elmarad a virágzás, a terméskötés. A védekezés ellenük éppen azért nem könnyű, mert egy széles spektrumú talajfertőtlenítő éppúgy elpusztítja a ragadozó, vagy parazita-parazitoid fonálféreg fajokat is. Legjelentősebb gazdasági károkat okozó fajaik a búza-fonálféreg, répa fonálféreg, szár-fonálféreg, gyökérgubacs-fonálféreg.
Drótférgek
A drótférgek tulajdonképpen a pattanóbogár-fajok lárvái. Ezek a 3-3.5 centiméter hosszúságú, világosbarnától rőtesbarnáig terjedő színárnyalatokban játszó élőlények könnyen felismerhetőek. Valóban emlékeztetnek egy darab rézdrótra (azzal a különbséggel, hogy mozognak is). Testüket kitines kemény páncél borítja, három pár lábuk van, fejük jól elkülöníthető a testtől, és két jól fejlett sarló alakú rágó figyelhető meg. Igen falánk jószágok, a fölbe kerülő vetőmagot, vagy a csíranövényt rágják, de szívesen táplálkoznak a gyökereken is, berágnak a föld alatti gumókba is. A károkat általában a (mezei pattanóbogár (Agriotes ustulatus) illetve a réti pattanóbogár (Agriotes sputator) okozza. Legveszélyesebb a jelenlétük a kukorica a napraforgó és a kalászos gabona kultúrákban, de kertészeti körülmények közt is károsítanak a burgonyában, a paradicsomban, a paprikában, borsóban is.
Bagolylepkefélék
A bagolylepkefélék hernyói szintén a legjelentősebb kártevők közé tartoznak a földeken, és a kertekben. a népnyelv mocskos-pajornak hívja őket. Külsőleg valóban emlékeztetnek a cserebogár-pajorokra. Nagyjából 3.5-4 cm-es testhosszúságú, kevéslábú, barnás, vagy zöldes-szürke színű, duzzadt testű hernyók. Ezek a nagy termetű, és még nagyobb étvágyú élőlények szinte bármely haszonnövényt szívesen fogyasztják. Jellemzően talajlakó lárvája van a vetési bagolylepkének (Agrotis segetum) illetve az ipszilon bagolylepkének (Agrotis ipsilon) Évente 2-4 nemzedék is kialakul. A talaj sekély rétegeiben, és a talajfelszínen mozognak, berágna a haszonnövények szárába, vagy a gyökérzetet rágják el.
Cserebogárfélék
A cserebogarak lárvái, közismertebb néven a pajorok 3-4 évig fejlődnek a talajban, mg elérik a kifejlett állapotot. Ezalatt főként növényi gyökerek rágásával táplálkoznak. A gyümölcsfák gyökereibe is berágnak, odvakat, járatokat alakítanak ki. Ezzel a talajlakó baktériumoknak is remek bejutási kapukat nyitnak a növények szervezetébe. A legjelentősebb kártevő a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) kisebb jelentőségű, de szintén kártevő a kerti cserebogár (Anoxia orientalis) illetve a kallócserebogár (Polyphylla fullo).
Előrejelzés
Agrotechnikai módszerek
A helyes agrotechnika nagyban megkönnyíti a talajlakó kártevők elleni védekezést. nem szabad elhagyni az őszi, és tavaszi ásást, vagy szántást, célszerű a gyomok ellen is fokozottabban védekezni, a gyomosan hagyott fölterületek messziről vonzzák a talajlakó kártevőket. A gyomok jó táplálékok a lárváknak így azok az ilyen parcellákon könnyen kitelelnek. Egyes gyomnövények a kifejlett rovarokat is a területre vonzzák. Célszerű a parcellákra, vagy a sorközökre riasztó növényeket telepíteni, amelyek távol tartják a kártevőket. A körömvirág, és a sarkantyúvirág a drótférgeket riasztja, az izsóp, a zsálya, a rozmaring a bagolylepkeféléket tartja távol. A fonálféreg fertőzöttség megszüntetése érdekében célszerű olajretket, vagy fehér mustárt vetni, majd zöldtrágyaként bedolgozni.
Biológiai módszerek, természetes ellenségek
A természetes ellenségek kímélése, sőt célszerű felhasználása jó lehetőség a talajkártevők gyérítésére. A kémiai, talajfertőtlenítő védekezés helyett jó megoldás lehet ragadozó szervezeteket használni, ezek ugyanis nem pusztítják el nagy százalékban a talajéletet, viszont a kártevőket jól gyérítik. ( a predátorokról, parazitákról következő cikkünkben lesz szó). Az ilyen élőlények akár biológiai-ökológiai termesztésben is felhasználhatóak. Nem jelentenek környezetterhelést, és egészségügyi kockázatuk sincsen. A Trichogramma-pete fémfürkészek sikeresen pusztítják a bagolylepkefélék petéit. A Steinernema carpocapsae fonálférgek pedig a bagolylepkék hernyóit gyérítik. Ezek az élőlények kereskedelmi forgalomban kapható készítményekben is megtalálhatóak. A drótférgeket jól gyérítik a bogárölő darázsfélék, a holyvafélék.
Kémiai védekezés
A kémiai védekezés csak igen erős kártevő fertőzöttség esetén célszerű, egyébként jobb az agrotechnikai, és biológiai megoldásokat választani. A pirtroid, és cipermetrin hatóanyagú talajfertőtlenítőket a pajorok, drótférgek, a dazomet hatóanyagú készítmények a drótférgek, fonálférgek, bagolylepke-hernyók ellen is nagy hatékonyságot mutatnak. A klórpirifosz tartalmú szerek széles körben gyérítik a cserebogárfélék pajorjait, a lótücsköket, illetve a bagolylepkefélék hernyóit is. Ha a kémiai védekezés eszközéhez kell nyúlni célszerű olyan szert használni amely viszonylag lassabban bomlik le, és a kikelő fiatal növényt is védi a kártevőktől.