Kertész leszek fát nevelek… de hogyan válasszunk gyümölcsfát
A gyümölcsfa egy jó választás a kertbe. Azon túl, hogy díszíti a környezetet, virágzáskor méhek százainak biztosít táplálékot, árnyékot ad a nyári kánikulában, még friss egészséges gyümölcsöt is biztosít az asztalra. A gyümölcstermesztés, és a gyümölcsfák története hazánkban egész a kora középkorig visszanyúlik.
A XI. századi latin nyelvű források említik a különféle gyümölcsöskerteket, amelyek jobbára a földesúri uradalomhoz, vagy az egyházhoz tartoztak Ilyenek lehettek például a Helemba-szigeten feltárt érseki nyaralót körülvevő gazdag gyümölcsöskert leletei.
Mikor ültessem?
A gyümölcsfa-telepítés legjobb időpontja az október 20. utáni időszak egészen az első fagyok beköszöntéséig, illetve a március közepétől, április közepéig tartó időszak. Mindkét megoldásnak vannak előnyei, és hátrányai. Ősszel ültetett gyümölcsfák jobb eséllyel fognak eredni, és a következő tavasszal sokkal nagyobb növekedési erély valószínű, mint a tavasszal elültetett példányoknál.
A gyökérzet jobban be tud állni, az őszi csapadék, és a téli olvadék optimálisan ellátja vízzel a csemetét. Ezen kívül ősszel a faiskolákban, és kertészetekben is nagyobb választék jellemző. Viszont a korán beköszöntő téli időjárás a frissen kiültetett csemetéket nagyobb eséllyel károsíthatja.
A Tavaszi ültetés esetén a fagyveszély kockázata kisebb, viszont a fiatal csemetéket a kora tavaszi aszály, a megjelenő kártevők veszélyeztetik.
A nagy átlag alapján az mondható, hogy a csonthéjasok ültetés inkább tavasszal, a bogyósok, és az almatermésűek ültetése inkább ősszel javasolt.
A gyümölcsfaültetés lépései
A gyümölcsfa csemetét vásárolhatjuk szabadgyökerűen, vagy konténeresen-földlabdásan. Előbbi megoldás egy alacsonyabb áron elérhető, a földlabdás, vagy konténeres csemeték jellemzően drágábbak. Viszont az utóbbi esetben nagyobb biztonságról beszélhetünk, a konténeres gyümölcsfa eredése csaknem 100 százalékos. A fa leendő helyén a talajt célszerű alaposan megtisztítani a gyomnövényeket eltávolítani. Az ültető-gödör legyen kb. másfélszerese a gyökérlabdának.
A gödör aljára célszerű érett istállótrágyát, és komposztot rakni, majd ezt vékony földréteggel borítani, hogy a gyökérszőrök a trágyával ne érintkezzenek közvetlenül. Ha a fa a helyére kerül bőségesen meg kell öntözni, „beiszapolni” hogy a talaj minél tökéletesebben körül tudja folyni a fa gyökerét. Téli ültetés esetén a maradék földet inkább húzzuk föl a törzs irányába, képezzünk egy dombot ami védi a gyökérnyakat a fagytól. Tavaszi ültetés esetén pedig célszerűbb kitányérozni a csemete körül a talajt.
Ahány kert, annyi gyümölcs
A gyümölcsfa választásakor mindig vegyük figyelembe kertünk adottságait. Számoljunk rá, hogy a csemeték néhány éven belül terebélyes fákká fognak nőni, tehát térben úgy kell a fákat elhelyezni, hogy később is elférjenek egymástól. Ha nagyon helyszűke van a kertben célszerű lehet törpe alanyokat választani ezek kisebb magasságot érnek el, és kisebb kiterjedésű koronát nevelnek.
Használatukkal egy szerényebb méretű kertben is sokféle gyümölcs termeszthető. Az extrém törpefák akár a teraszon, vagy balkonon akár egy nagy dézsában is jól érzik magukat. Alma esetében jó választás a Malling 27, mely kifejezetten törpe méretű, körténél a Conference és a Concorde ajánlható kisebb kertekbe, míg szilvánál a Pixy vagy a Pumina javasolt.
A legtöbb gyümölcsfa esetében elmondható, hogy a kert napsütéses zónáiban érzi jól magát. Az árnyékos zónákba célszerűbb inkább gyümölcstermő cserjéket ültetni, mint a fekete áfonya, a szeder, vagy a málna.
Az árnyékos zugok alternatív gyümölcsfája lehet az indián banán amely kifejezetten kedveli az árnyékot, és akár napi 2-3 óra napsütés is elégséges számára. Jól fejlődik még a kevésbé napsütötte zónákban a körte? vagy a szilva is de ezek esetében már szükség van a rendszeres napsütésre.
Kulcskérdés lehet a víz is a legtöbb gyümölcsfa fiatal korban, és különösen a nyári kánikula idején kiegészítő öntözésre fog szorulni. Ha pedig azt akarjuk hogy a termés darabos, nagy méretű legyen szintén célszerű lehet öntözni a fákat a termésnövekedés időszakában. Ha az öntözés teljesen megoldhatatlan célszerű lehet olyan szárazságtűrő fákat választani mint a télálló citrom, vagy a datolyapálma.
Használj tájfajtákat!
Hatalmas lehetőség rejlik a tájfajták használatában. Ezek azok a fajták, amelyek a történelmi Magyarország területén alakultak, ki, így génszerkezetük alkalmazkodott a hazai talajtani, és klimatikus viszonyokhoz. A tájfajták jellemzően ellenállnak a gyakoribb növénybetegségeknek, és a kártevőknek.
Nem igényelnek olyan növényvédelmi technológiákat, mint az intenzív fajták, ezért ha vegyszermentesen, vagy legalábbis kevesebb vegyszer használatával szeretnénk gyümölcsöt termeszteni akkor a tájfajták jelentik a legjobb megoldást. Ha tájfajtát termesztünk azzal nem csak saját egészségünkhöz, hanem a biológiai sokféleség, és a tájpotenciál növeléséhez is hozzájárulunk.
Tájfajta például
Almafajták közül: a Nyári zamatos, a Húsvéti rozmaring, a Regal prince., a jonagold, az Idared, a Golden Delicious, a Mutsu .
Cseresznyéből : a Szomolyai fekete, a Katalin, a Germersdorfi 45, a Solymári gömbölyű, a Tünde
Meggy tájfajták: Meteor korai, Érdi bőtermő, Kántorjánosi 3, a Debreceni bőtermő,
Kajszi tájfajták: ceglédi arany, Ceglédi óriás, Ceglédi Piroska, Gönci magyar kajszi, Korai zamatos
Őszibarack tájfajta: Mariska, Piroska, Szegedi arany, Remény, Champion
A gyümölcsfa hosszú távú befektetés, valószínűleg az ültetés utáni harmadik-negyedik évben fog jelentősebb termést hozni. Célszerű a választás előtt alaposabban végiggondolni, milyen gyümölcsöket szeretnénk fogyasztani, vagy mire szeretnénk a termést felhasználni, és ennek megfelelően választani fajtákat.