Ne töketlenkedjünk! - amit a tök termesztésről tudni érdemes
A november slágrenövénye nagy eséllyel a sütőtök. Sokan szeretik ezt a kellemen édeskés ízű gyümölcsöt sütve, levesként, vagy süteményekben felhasználva. Régebben mikor még a cukor a liszt ára miatt a piskótás sütemények kuriózumnak számítottak sokaknál a sütőtök volt a hétköznapi édesség, desszert.
Napjainkban pedig többen használják dekorációs célokra is a kelta hagyományokból eredő, és később az angolszász kultúrkör részévé váló Halloween ünnepre.
Nem minden ehető, ami tök
Itt fontos megjegyezni, hogy a tökfajták mintegy 40 százaléka nem ehető, mivel az emberi szervezetre káros hatású vegyületeket úgynevezett cucurbitacinokat tartalmaznak melyek akár kis mennyiségben is hányást, hasmenést,gyomorgörcsöket okozhatnak.
A díszcélú tökfajták közül a legtöbb nem ehető. A tökfaragásra, vagy dekorációs céllal vásárolt Halloween- dísztökök esetében meg kell győződni róla hogy ehető, vagy mérgező fajtához tartoznak –e? Az árusítóhelyeken is egyértelműen jelölni szükséges hogy fogyasztható, vagy csak dekorációs kellék-e az adott fajta. A legtöbb Halloween tök éppen ha nem is mérgező, de íze jellegtelen, húsa esetenként kemény, rágós mivel a nemesítési cél nem az ízélmény fokozása volt hanem hogy jól faragható, stabil szerkezetű termést lehessen piacra vinni. Dísztököket semmiképpen sem szabad a díszítő funkcióján kívül étkezési célra felhasználni.
Amennyiben fogyasztani szeretnénk a termést akkor a Nagydobosi kék vagy a Kiszombori sütőtök, illetve a kanadai sütőtök más néven sonkatök jó választás lehet.
Míg az előző kettő inkább sütni jó mivel kevéssé vizes inkább lisztes jellegű a húsa addig a sonkatök nedvesebb így krémleveshez, pürékhez is kiváló alapanyag.
Igényei
A sütőtök meleg és fényigényes növény. Magjai 12 fokos hőmérséklet felett indulnak csírázásnak. Kedveli a jó szerkezetű, laza, és nagyon tápanyagban gazdag talajokat. A hideg, levegőtlen, gyakran vízállásos területeket nem tolerálja. Tápanyagigénye nagy, nem ritka hogy komposzt vagy trágyakupacokon spontán is megtelepszik, és fejlődésnek indul.
Jelentősnek mondható a vízigény is. Ugyan a tökfélék erős gyökérzetükkel mélyre fúrnak, és többé-kevésbé tolerálják a szárazságot is mégis rendszeres öntözés nélkül bőséges, és nagyméretű, piacos termés nem várható.
Termesztése
A magokat április végével javasolt szabadföldbe vetni. Palántázni is lehet, sőt, ha van lehetőség célszerű is mivel az előnevelt palánták jobb eséllyel fognak megmaradni. A csíráztatáshoz célszerű a tökmagokat palántafölddel feltöltött poharakba, kb. 2 cm mélyre elvetni, meleg, napfényes helyen hagyni őket növekedni.
Szabadföldbe vetve úgynevezett fészkes vetés a legjobb ilyen esetben érdemes nagyobb, 40x40-es és kb. ilyen mélységű gödröket kialakítani ezeket föltölteni, trágya, és komposzt keverékével, majd egy földréteggel betakarni. A magok ebbe a fészekbe kerüljenek viszont semmiképp ne olyan mélyre, hogy a trágyával érintkezzenek, optimálisan kb. 5-7 cm vetési mélység az irányadó. Egy fészekbe 4-6 magot célszerű vetni majd kiritkítani annyira, hogy fészkenként két növény maradjon.
Ápolás, gondozás
A sütőtök nem túl igényes a növényápolásra, jó gyomelnyomó képességgel bír mivel a rendelkezésre álló helyet sűrű indákkal befutja, és nagy leveleivel megfelelően le is árnyékolja. A kártevők közül a csigák, és a levéltetvek okozhatnak kellemetlenségeket. Ez utóbbiak gyakori terjesztői az uborka-mozaikvírusnak amely szintén károsíthatja a sütőtök-állományt.
A betakarítást akkor érdemes elkezdeni mikor a tökök héja megkeményedik, leszárad a lombozat, és a termés enyhén megütögetve a dinnyéhez hasonlóan „üresen kong”. Egyes tökfajták megfelelő körülmények esetén óriási méreteket akár 50-70 kilogrammos nagyságot is elérhetnek az ilyen gigászi méretű tököket javasolt lehet aládeszkázni, vagy egy raklapra emelni, esetleg oldalról megtámasztani hogy a föld felőli oldal ne induljon rothadásnak.
a Veteményes