Nem „jóidőben”, hanem jó időben kell veteményezni!

A mostani eléggé lerövidült tél miatt, valamint az évről évre egyre magasabb havi átlaghőmérsékletek miatt sok haszonnövényünk termeszthetősége, vagy termesztési ideje igen megváltozott. Ennek ellenére minden kultúrának van egy bizonyos technológiája, amelyet célszerű legalábbis nagy vonalakban követni. Minden haszonnövény esetén a technológia első lépése a talaj-előkészítés és a vetés. Ez történhet a szabadföldbe, vagy palántanevelő termesztő edénybe.

Alapelvként célszerű úgy gondolkodni, hogy csak akkor vessük el a növényeinket mikor már viszonylag alacsony a kockázata egy visszatérő kemény hidegnek, fagynak, esetleg jelentősebb hónak. A fiatal növények ugyanis elég kényesek, és egy komolyabb lehűlés egymenetben letarolhatja a friss ültetvényt. Az pedig kinek hiányzik, hogy a fáradtságos munkával létrehozott veteményesben elölről kelljen kezdeni mindent, nem csekély pénzbeli veszteséget is zsebre téve.

Nem halad a munka, ha fázik a brigád

A növényeinknek is megvan az a maga komfortzónája, amelyben leggyorsabban fejlődnek, amikor a legjobban hasznosítják a tápanyagokat. A vetésnél legfontosabb tényező a talajhőmérséklet, és a talajszerkezet. A magoknak van egy optimális optimális hőmérséklete, amelyen megindul a csírázás. Ez az érték növényyenként eltérő, az úgynevezett hidegtűrő fajok esetén viszonylag alacsony hőmérsékleten, már 2-3 Celsius fokon megindul a csírázás, és a kikelő fiatal növények is jobban tolerálják a még vissza-visszatérő hűvös reggeleket, talajmenti fagyokat.

A melegigényesebb kultúrák esetében magasabb talajhőmérséklet, és magasabb légköri hőmérséklet szükséges az egészséges fejlődésükhöz.  A  talajhőmérséklet ha túl hideg , a magok jóval későbben fognak kikelni, a kelés elhúzódó lesz, és a kultúra is lassabban fog fejlődni. Érdekes hogy hideg talajban a kultúra fejlődése is jóval hosszabb időt vesz igénybe. tehát hiába vetünk el hamar ha a hideg környezet miatt a növényeink csak vontatottan tudnak fejlődni. A másik lényeges elem a talajszerkezet, különösen a korai növények esetében kell aprómorzsás jól eldolgozott, kertszerű magágyat létrehozni. Ezeknek magjai apróbbak, sekélyen kerülnek a földbe, és maga a kikelő csíranövény is kisebb. Ezért egy röges, durva talajfelszínben a kikelő növények egyszerűen nem tudnak a felszínre törni.

Meleg Karácsony, hideg Húsvét

Az ideiglenes jó idő még nem jeleni azt, hogy elbúcsúzhatunk a téltől. Ahogy a fenti szólás is mutatja, ha karácsonykor jó idő van, akkor azt a hideg majd Húsvétkor fogja bepótolni. Ilyen esetben a túl korán elvetett állományt egy jelentősebb hideg olyan sokként éri amely megritkítja a kultúrát, vagy legalábbis jelentősen visszavetik őket a fejlődésben.

Mivel az elmúlt években egyre inkább olyan idő volt, hogy karácsonykor kirándulni lehettet volna menni Húsvétkor meg szánkózni, érdemes lehet kétszer ,meggondolni a vetést az első melegebb napokon. Ehhez ha még hozzávesszük hogy a hideg talajban sínylődő magot egy rakat olyan kórokozó támadhatja meg amely kifejezetten a hideg környezetben érzi magát jól.

Mit vethetünk a „hólére”

Egyes növényeket már szinte a fagy elmúltával rögtön vethetünk, ilyen például a mák. Február második felében március első napjaiban, ha szép az idő a salátákat, és a levélzöldségeket is ellehet vetni. A sóska is vethető már márciusban, viszonylag jól bírja a még visszahűlő időjárást a talajmenti fagyokat is.

Szintén jól tolerálja a hideget a sárgarépa, és a petrezselyem, bár a csírázáshoz 4-5 Celsius fokos talajhőmérsékletre szüksége van. a tavaszi retkek csírázása szintén megindul 3-4 Celsius fokos talajhőmérsékleten.  Szorosan követheti a sárgarépát a hagymás növények köre, azaz a vöröshagyma, a fokhagyma ezeket viszont már célszerű március első dekádja (március 10.-e) után vetni.

Népszerű kerti zöldségek hőoptimuma

www.vetemenyem.hu
www.vetemenyem-gazdabolt.hu