Nem „jóidőben”, hanem jó időben kell veteményezni!

A mostani eléggé lerövidült tél miatt, valamint az évről évre egyre magasabb havi átlaghőmérsékletek miatt sok haszonnövényünk termeszthetősége, vagy termesztési ideje igen megváltozott. Ennek ellenére minden kultúrának van egy bizonyos technológiája, amelyet célszerű legalábbis nagy vonalakban követni. Minden haszonnövény esetén a technológia első lépése a talaj-előkészítés és a vetés. Ez történhet a szabadföldbe, vagy palántanevelő termesztő edénybe.

Alapelvként célszerű úgy gondolkodni, hogy csak akkor vessük el a növényeinket mikor már viszonylag alacsony a kockázata egy visszatérő kemény hidegnek, fagynak, esetleg jelentősebb hónak. A fiatal növények ugyanis elég kényesek, és egy komolyabb lehűlés egymenetben letarolhatja a friss ültetvényt. Az pedig kinek hiányzik, hogy a fáradtságos munkával létrehozott veteményesben elölről kelljen kezdeni mindent, nem csekély pénzbeli veszteséget is zsebre téve.

Nem halad a munka, ha fázik a brigád

A növényeinknek is megvan az a maga komfortzónája, amelyben leggyorsabban fejlődnek, amikor a legjobban hasznosítják a tápanyagokat. A vetésnél legfontosabb tényező a talajhőmérséklet, és a talajszerkezet. A magoknak van egy optimális optimális hőmérséklete, amelyen megindul a csírázás. Ez az érték növényyenként eltérő, az úgynevezett hidegtűrő fajok esetén viszonylag alacsony hőmérsékleten, már 2-3 Celsius fokon megindul a csírázás, és a kikelő fiatal növények is jobban tolerálják a még vissza-visszatérő hűvös reggeleket, talajmenti fagyokat.