Több sport, és egészségesebb táplálkozás – Megoldás a mikrozöldség
Te is többször megfogadtad már, hogy többet sportolsz, és beépíted az életmódodba az egészséges táplálkozást? Ha igen, van számodra egy jó megoldás, dobd fel a táplálkozásod mikrozöldekkel. Ezek a növények gyakorlatilag a megszokott szántóföldi, kertészeti, vagy gyógy-növények „bébi” változatai. Sikerrel állítható elő mikrozöld céklából, borsóból, napraforgóból, bazsalikomból, rukkolából, brokkoliból. A magokból kikelő 10-14 napos, körülbelül 8-10 cm-es szárhosszúságú fiatal növényeket nagyon sokoldalúan lehet felhasználni köretekhez, salátákhoz szendvicsekbe, turmixokba vagy smoothiekba.
A mikrozöldek a 21. század „szuperfoodjai”, melyekkel a mindennapok embere is hozzájuthat egészséges, vegyszermentes és friss zöldségtermékhez, akár saját termesztésből. Rendszeres fogyasztásuk gondoskodik a szervezet vitaminellátásáról, és hozzájárul több krónikus betegség megelőzéséhez is. Ha intenzívebb sportolásba kezdünk, szervezetünk a hirtelen megerőltetéstől fokozottabb mértékben fogja kívánni a vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket. Szükség lesz egy igazi vitaminbombára az edzés mellé, és erre kiválóak a mikrozöldek.
Milyen előnyei vannak a mikrozöldeknek?
A fiatal szikleveles, vagy két lombleveles állapotban lévő növényekben megtalálhatók mindazok a vitaminok, nyomelemek, antioxidánsok, amelyek a kifejlett növényre jellemzőek, csak sokkal magasabb koncentrációban. A mikrozöldeket jellemzően nyersen esszük, így juthatunk általuk a legteljesebb, és legkomplexebb tápanyagokhoz. Rendszeres fogyasztásukkal:
- Megelőzhető többféle betegség
- Laktató, de mégis kalóriaszegény fogások készíthetőek
- Csökkenthetjük a gyakori éhségérzetet
- Javíthatjuk mind mentális, mind fizikai aktivitásunkat
Termesztésük egyszerű, mivel nagyon kis helyet igényelnek, és nagyon gyors ciklusban 2-3 hét leforgása alatt termeszthetőek egymás után, egész évben.
Vitaminok a mikrozöldekben
E-vitamin
Nagyon lényeges az E vitamin pótlása. Ez a zsírban oldódó vitamin hozzájárul az öregedési folyamatok lassulásához, és antioxidáns hatású, azaz leköti a szabadgyököket. A szabadgyökök olyan, a sejtek anyagcseréje során felszabaduló vegyületek, melyek az egészséges sejteket károsítják. Intenzív sport során például a szabadgyökök az izmokat károsíthatják, ezzel fáradtságot, izomfájdalmat okoznak.
E-vitaminban gazdag táplálkozással ez a kellemetlen érzés megelőzhető. Hosszú távon a megfelelő mennyiségű E-vitamin bevitele védi a koszorúereket, csökkenti a trombózis kockázatát, és segít megelőzni az érelmeszesedést. Jelentős mennyiség nyerhető a káposztából, napraforgóból. Ha ezeket a növényeket mikrozöld formájában fogyasztjuk akár 40 szeres koncentrációbaj juthatunk hozzá az E-vitaminhoz.
C – vitamin
1928-ban Szent-Györgyi Albert egy addig ismeretlen vegyületet fedezett fel, és mutatott ki paprikából. Ezt a vegyületet nevezték el C-vitaminnak. Fontos tudni, hogy ezt az anyagot a szervezetünk nem tudja előállítani, hiánya esetén viszont durva tünetek, például íny- és szájüregi vérzés, fogak kihullása, izombántalmak, gyulladások, vérzékenység alakul ki. A minimális napi beviteli mennyiség 60 miligramm, ez viszont csak a skorbut elkerüléséhez elég.
Normál esetben egy felnőtt embernek 90 mg/nap C-vitamin bevitel lenne a minimum. A köznyelvben gyakran a citrusféléket például citromot, narancsot azonosítják a legjobb C-vitamin forrásként, ám ez közel sincs így. Nagyon jó C-vitamin forrás lehet a csipkebogyó, vagy a homoktövis, melyekben kb 10-szer nagyobb mennyiség van jelen mint a citrusfélékben. A mikrozöldek közül a brokkoli, és a zamatos turbolya a legajánlatosabb a C-vitamin pótlásra. A kifejlett brokkoli növényben 110 mg/100 gramm arányban található meg, viszont mikorzöld formában akár 6-szor nagyobb koncentrációban, 660 mg/100 gramm mennyiségben fordul elő a C-vitamin.
K-vitamin
A K-vitamin egy olyan zsírban oldódó vitamin, amely elsősorban a zöld leveles zöldségekbe található meg. A K-vitamin mintegy felét a táplálkozással vihetjük be a szervezetbe, másik felét pedig a bélflóra baktériumai állítják elő az úgynevezett előanyagokból.
A K- vitamin hiánya vérzékenységhez, valamint véralvadási zavarok kialakulásához vezet. Jelentős K-vitamin forrás a brokkoli, a káposzta, a bimbós kel. A mikrozöldségek akár 69-szer több K-vitamint tartalmazhatnak, mint a kifejlett növények, ezért a fent említett zöldségek fogyasztása mikrozöld formában jelentősen segíti ennek a vitaminnak a bevitelét.
Így termeszd!
A termesztés végtelenül egyszerű. Csupán egy nagyobb tálcára lesz szükség, valamint termesztőközegként jó minőségű palántaföldre, vagy kókuszrostra. Egyesek a kókuszrostot jobban szeretik tisztasága, könnyebb kezelhetősége miatt. A tálcák alját célszerű kilyuggatni, hogy a fölösleges víz eltávozhasson. A vetés előtt célszerű lehet a magokat langyos vízbe 12 órára beáztatni, hogy könnyebben csírázhassanak.
A magok kerüljenek a talaj, vagy a kókuszrost tetejére, majd már csak arra kell ügyelni, hogy a környezet sose legyen száraz, de ne is álljon rajtuk a víz. Tegyük a mikrokertet napfényes, meleg helyre. A hőmérséklet 20-25 Celsius fok közt optimális, tehát ha hűvös a szoba célszerű lehet melegítő lámpával növelni a hőmérsékletet.
A növénykék 2-3 napon belül megjelennek, majd kb 10-12 naposan szüretelhetővé is vállnak. Egy ollóval célszerű a szárakat talajszinten elvágni. A szüretelt termék így már fogyasztásra kész.
Egy finom saláta
A mikrozöldekből nagyon gyorsan friss saláta készíthető. Ez a legjobb módja a fogyasztásnak, hiszen egyből nyersen, frissen kerülnek a szervezetbe. Ízletesebb ha több fajt használunk, mindegyik jellegzetes karakterízzel bír. A retek, a hagyma például csípősebb, a borsó lágyabb, a bazsalikom, a zamatos turbolya fűszeresebb.
A háromféle mikorzöldből vágjunk egy-egy marokra valót, majd mossuk meg, és hagyjuk lecsepegni. Keverjük össze a növényeket, kerülhet bele ízesítésnek olívabogyó, pirított napraforgó, vagy tökmag. A salátaöntet lehet a hagyományos víz, cukor,só, ecet alapú, esetleg salátaolaj, fűszerek vagy joghurtos öntet.