A boltkifosztásról, és ami mögötte van-egy gazdálkodó szemszögével

Az 1950-es évek Amerikájában a Fuvarozók Szakszervezetének, a Teamstersnek az elnöke bizonyos James Riddle „Jimmy” Hoffa azt mondta : „Ha megvan otthon az étel,ital, a tüzelő, a gyógyszer vagy bármi, amit használsz, azt egy teherautó vitte oda. Azon a napon mikor a teherautók megállnak, Amerika szintén megáll”. Ez pedig úgy néz ki nem csak az 50-es évek Amerikájára, hanem a 2020-as évek Európájára éppúgy igaz, mint annak idején.

Az elmúlt pár évtized gyakorlata az emberek túlnyomó többségét leszoktatta az úgynevezett önellátásról. Mert megszoktuk, hogy a teherautó jön, pontosan, kiszámíthatóan, és varázsütésre ott lesz az élelmiszer a multi-áruházak polcain. Ha ez a lánc pedig egyszer elakad, vagy akár csak egy kicsit akadozik, hát nézhetünk egymásra, mint a pókok a lucernában. Jelenleg pedig sajnos jó eséllyel pont ez fog történni, mivel a prognózisok alapján a járvány legnagyobb mértékben a gazdasági életet fogja érinteni, azon belül is a szolgáltatás szektort.

Lánc, lánc, élelmiszerlánc

Az élelmiszerlánc azon folyamatok összessége, azon szereplők rendszere, amelyek hatással vannak az élelmiszeripari termékre amíg a fogyasztóhoz kerül. Sőt, utána is, a felhasználást követő hulladék, vagy az esetleges élelmiszer-hulladék sorsa is az élelmiszerlánc folyamatai közé tartozik. Ez az élelmiszerlánc az, amely a mai modern világban egyre hosszabbra, és egyre nehezebben követhetővé válik. Ugyanis a globalizált világban már a termelő sok esetben nem is abban az országban, de még nem is azon a földrészen ténykedik, ahova majd a terméke hosszú folyamatok, és több szereplő kezén átjutva a fogyasztóhoz megérkezik.

Tételezzük fel, hogy ez a termék egy paradicsom, amelyet egy vállalkozó termel a világnak azon 4 millió hektárjának egyikén, amelyet globális szinten paradicsomtermesztésre használnak.  Legnagyobb eséllyel Kínában ténykedik a mi képzeletbeli vállalkozónk, ugyanis világszinten Kína a legnagyobb paradicsom-előállító, de jó eséllyel lehet Olaszországban, Spanyolországban de akár Törökországban is. Ha hazai viszonyokat nézünk ide a legtöbb import paradicsom Spanyolországból érkezik.

Ettől a termelőtől veszi meg az áruját egy felvásárló, majd akitől egy nagykereskedő, vagy egy integrátor cég, aki mondjuk több száz tonna más-és más helyről származó paradicsomot fölvásárol. Itt aztán az áruk teherautókkal jutnak a termelőtől a kereskedőhöz, majd az integrátorhoz, majd Magyarországra, és itt a boltok polcaira.

Ez a lánc bárhol könnyen el tud akadni már a termelő után közvetlenül, különösen, mivel az egyes szereplők, sok esetben nem is ugyanabban az országban vannak. Ha pedig a teherautó nem tud eljutni A-ból B-be a nagykereskedő sem fogja tudni A-ból B-be eljuttani a terméket, és a kedvenc szupermarketünk sem fogja tudni azt átvenni úgy ahogy ők, és ahogy mi is megszokhattuk. Márpedig ha olyan helyzet alakul ki amikor a teherautó nem tud, nem javasolt, vagy veszélyes keresztülmennie A-ból B-be akkor Önmaga védelme érdekében ezt nem is fogja megtenni, tehát a teherautók megállnak.

Mi is a RÉL?

A RÉL egy viszonylag új fogalom, a Rövid Élelmiszerlánc, amely lényege, hogy a termelő, és a fogyasztó közé lehetőleg minél kevesebb szereplő ékelődjön be. Optimális esetben ez azt jelenti, hogy a termelő megtermeli az adott terméket, a vevő pedig megvásárolja közvetlenül a termelőtől. Még tovább rövidül ez a folyamat, ha a termelő helyi termelő, azaz a vevőnek csak éppen a piacra, vagy a szomszéd faluba kell elugrani a termékért, nem pedig az ország másik végéből hozatnia.

Ez a megoldás szemmel láthatóan biztonságosabb, gyorsabb, és egyszerűbb, mint a fentebb vázolt modell, mégis még viszonylag kevesen választják a közvetlen termelőtől vásárlást. Ebbe jó eséllyel a kényelem játszik szerepet, mert egy nagy üzletben mindent egyszerre megvesz a fogyasztó, és nincs kedve néhány dologért a termelőhöz járni.

Termőföldtől az asztalig, termelőtől az asztalra

A termelőtől való vásárlásnak egyik nagy előnye, hogy előbb utóbb a termelő ismerni fog minket mi pedig a termelőt. Tudni fogjuk egymás dolgait, ki mit, hogy szeret, vagy hogy nem. Ez alapján meg fogjuk tudni tőle rendelni mindazokat, amire szükségünk van a termékeiből, akár előre, akár leszállítással, egyéni megbeszélés alapján. Nyilván a termelőnek is lehetnek problémái, de jó eséllyel nagyjából megbízhatóan el fog tudni minket látni.

Termesszünk magunknak

A másik lehetőség, hogy bizonyos dolgokat egyszerűen megtermelünk, és elraktározunk magunknak. A jól tárolható, könnyen termeszthető, és a konyhán alapvető növények között szerepel a burgonya, a hagyma, a fokhagyma, bab, borsó. Ezeket akár egy 50 négyzetméteres földterületen, a kis hátsókertben meg lehet termeszteni. Persze nem lesz több tonna termés, de a fagyasztóba azért jó pár zacskó borsó, bab, a pincébe pedig krumpli kerülhet.

Ezzel szemben mégis hányszor hallhatjuk akár több ezer négyzetméteres kerttel rendelkezőktől is, hogy az én kertembe csak pázsit lesz, mert azt elég hetente egyszer lenyírni. Nos ez is egy hozzáállás, csak utána a pázsitot elég nehéz lesz megenni, ha beüt egy ilyen helyzet. Persze az is értető, hogy sokan laknak tömblakásban, társasházban, ahol nincs lehetőség termeszteni, de az elvek hiányoznak sokszor, nem pedig a hely. Egy nagyobb erkélyen legalább annyi gyógy- és fűszernövény megtermelhető, hogy egy családnak ilyen szokatlan helyzetben legalább friss gyógynövények jussanak a teába, vagy friss zöldfűszer az ételbe. Ugyan nem sok, de a semminél mégis sokkal többet ér.

A lehetőségeinktől függően érdemes tehát bizonyos zöldségeket, vagy gyümölcsöket saját magunknak termeszteni, tekintettel a folyamatos drágulásra, és a jelenlegi kiszámíthatatlan időszakra. Nem beszélve arról, hogy kellemes időtöltés is az általunk megtermesztett növényről való gondoskodás, illetve jobban is esik elfogyasztani úgy egy zöldséget, hogy az a mi munkánk eredményeképp termett meg.

www.vetemenyem.hu
www.vetemenyem-gazdabolt.hu