Fussunk neki másodjára! Avagy a másodvetés nem másodlagos.

vetemenyem

2022. jún 17. • 4 min read

A nyár derekáig a veteményes ágyások nagyobb részéből már elfogyasztottuk az ott termett zöldborsót, a spenótot, a hónapos retket, a fejes salátát, a korai karalábét és a föld kihasználatlan, csak a gyomok szaporodnak rajta. Minden évben élő probléma, hogy amikor a főnövény lekerül a földekről, azokon pár hét alatt már csak fű terem.

Leginkább egyéves, és évelő igénytelen egy, és kétszikűek, pázsitfűfélék rosszabb esetben parlagfű, de a disznóparéjfélék (szőrös disznóparéj, karcsú disznóparéj) vagy a kakaslábfű, a vadzab is hamar elterjed a kezeletlen elgyomosodó talajfelszíneken. A másodvetésnek már az alapból előnye, hogy a főnövény lekerülése után is valamiféle zöld kultúra takarja a talajfelszínt, ezzel elnyomva a gyomokat, és megelőzve a terület magkészletének feldúsulását mindenféle gyomfaj magvaival.

Megóvja a talajfelszínt a kiszáradástól, és úgy egyáltalán jó kultúrállapotban tartja a talajt. Ennél azonban jóval többet is ki lehet hozni a másodvetésünkből, egy kis tervezéssel, és ráfordított energiával. Érdemes észben tartani, hogy még van hátra majdnem négy hónap a szezonból, amelyet kihasználhatunk további haszon növények termesztésére, és még sok mindent megtermelhetünk a téli időszakra, sőt, ha piacra termelünk még jelentős bevétel is szerezhető a másodvetésű növényekből.

Számos zöldségféle magját lehet még július közepéig elvetni azzal a tudattal, hogy ezek – a nálunk szokásos időjárás mellett – még kifejlődnek és fogyasztásra alkalmas terményt érlelnek. Különösen, hogy a szezon vége éppolyan fontos időszak, mint a szezon kezdete, amikor már kevesen vannak friss áruval a piacon sokkal könnyebb vásárlókat szerezni.

Talajmunka

A másodvetés előtt sem hagyható ki a talajmunka, és a talaj feltöltése, különösen hogy az előző kultúra már felhasználta az erőforrások egy részét. Először is minden növényi maradványt ki kell szedni a földből és ki kell kapálni a gyomokat is, vagyis az ágyásokat ki kell tisztítani. Nagyon lényeges ezért a vetés előtt komposztot, érett trágyát, rostos tőzeget kijuttatni.

Ezen felül nitrogén műtrágyával lehet pótolni a talaj erőforrásait. Célszerű nagyon alapos talaj előkészítést végezni, mivel nincs téli fagy, amely megdolgozza a földet. Rotációs kapa, tárcsa segítségével érdemes nagyon laza, aprómorzsás kertszerűen elmunkált magágyat létrehozni.

Meleget is, hideget is fúj

A júliusi vetésű növényeknek meg kell birkózni mindkét problémával, azaz az augusztusi kánikula, és az október végi hidegek is fenyegetik őket.

Ennek okán célszerű vagy rövid tenyészidejű, melegkedvelő növényeket ültetni, amelyek még szeptemberig beérnek, vagy olyan hosszabb tenyészidejű fajtákkal kísérletezni, amelyek elviselik az október végén, november elején kialakuló hűvös nappalokat, esetleg fagyos hajnalokat is.

Salátafélék

Jó választás másodvetésben salátaféléket, akár fejes salátát, akár tépősalátát, például mizunát termeszteni. Ezek a növények viszonylag gyorsan fejlődnek, hamar hozzák a zöld részeket.

Bab

Kimondottan javasolt másodvetésben babot termeszteni. A bab önmaga után kimondottan jó állapotú, nitrogénben gazdag talajt hagy, így a jövő évi veteményt is erősítjük már egy bab másodvetéssel. A bokorbabok kimondottan alkalmasak ilyen célú hasznosításra. A vetőmagot 5 cm mélyre, 5-8 cm tőtávolságra ültessük.

A sorok között 30-35 cm szélességű művelő utat hagyjunk. A bab elég vízigényes kultúra, fontos a rendszeres, 15-20 mm-es vízadagokkal történő öntözés. Jó vízellátottság mellett a zöldbab kevésbé szálkásodik.

Borsó

Jó ötlet borsót telepíteni a felszabaduló parcellákba. A babhoz hasonlóan nitrogénmegkötő növény, és jó talajt hagy maga után a következő évi kultúra számára. Akár augusztus végéig megpróbálható a borsó vetése, viszont fel kell készülni a sűrű öntözésre ugyanis keléskor, és virágzásban nagyon igényli a folyamatos vízutánpótlást. A friss zöldborsót szeptembertől lehet szedni.

Cékla

Sokoldalú, egészséges növény a cékla, amely július végi, augusztus eleji vetéssel másodnövényként is sikeresen termeszthető. Házikertben 30-35 centis sor-, és 15-20 tőtávolságra célszerű vetni, a vetésmélység 3-4 cm legyen. A vetőmag szükségletet ilyenkor a szokásosnál többre, 6-8 dkg/100 m2-re tervezzük.

A cékla strapabíró növény, a kétnaponkénti öntözésen, valamint a kapáláson, és gyomláláson kívül különösebb ápolást nem igényel. Választhatóak hagyományos fajták, mint a Detroit, illetve különlegesebb csíkos húsú fajta is mint a Chioggia. különösen salátába jók a bébicékla félék mint a Bona fajta.

Retek

Érdemes a nagy testű októberi úgynevezett sörretket vetni másodvetésben. Július végén, augusztus elején viszont vethetők az őszi-téli fajták, amelyek lényegesen nagyobb gumót fejlesztenek, tenyészidejük is hosszabb, kb. 61-100 nap. Ismertebbek fajták közé tartozik az „Erfurti kerek fekete” és a Müncheni sörretek”. Pudvásodásra nem hajlamosak, hűvös helyen, télen is tárolhatók. Nem tűrik az árnyékot és a félárnyékot, ezért szőlősorokba vagy gyümölcsfák alá ne vessük!

Ilyen helyen megnyúlnak, nagy levelet és apróbb gumókat képeznek. A hőmérséklettel szemben különösebben nem igényesek. 13-15 ⁰C körüli hőmérséklet számukra az optimális, így az őszi hűvösebb éjszakák sem okozhatnak gondot termesztésükben. Káliumigényesebbek a többi zöldségfélénél, ezért a káliumot tápoldatozással célszerű pótolni.

Sárgarépa

Jól megmunkált, kertszerű talajba rövid tenyészidejű sárgarépát is célszerű lehet vetni, ilyen például az amszterdam fajta. Számítani kell rá hogy a répa is keléskor igényli a vizet ezért célszerű öntözni.

Keresztesvirágúak

Viszonylag hosszú tenyészidejűek, de az őszi fagyokat jól toleráló növények a káposztafélék, vagy a karalábé. Másodvetésben célszerű viszont palántát ültetni, mivel strapabíróbb növény lesz mint a magról kelt.Az augusztusi kánikulát öntözés nélkül nehezen tolerálja.