Kertész leszek fát nevelek… de hogyan válasszunk gyümölcsfát
Gyümölcsfát ültetni egy nagyon jó ötlet, de igényel néhány előkészületet amiről nem szabad megfeledkezni. Érdemes átgondolni milyen gyümölcsöt szeretnénk, és hogy mire alkalmas a kertünk.
A gyümölcsfa egy jó választás a kertbe. Azon túl, hogy díszíti a környezetet, virágzáskor méhek százainak biztosít táplálékot, árnyékot ad a nyári kánikulában, még friss egészséges gyümölcsöt is biztosít az asztalra. A gyümölcstermesztés, és a gyümölcsfák története hazánkban egész a kora középkorig visszanyúlik.
A XI. századi latin nyelvű források említik a különféle gyümölcsöskerteket, amelyek jobbára a földesúri uradalomhoz, vagy az egyházhoz tartoztak Ilyenek lehettek például a Helemba-szigeten feltárt érseki nyaralót körülvevő gazdag gyümölcsöskert leletei.
Mikor ültessem?
A gyümölcsfa-telepítés legjobb időpontja az október 20. utáni időszak egészen az első fagyok beköszöntéséig, illetve a március közepétől, április közepéig tartó időszak. Mindkét megoldásnak vannak előnyei, és hátrányai. Ősszel ültetett gyümölcsfák jobb eséllyel fognak eredni, és a következő tavasszal sokkal nagyobb növekedési erély valószínű, mint a tavasszal elültetett példányoknál.
A gyökérzet jobban be tud állni, az őszi csapadék, és a téli olvadék optimálisan ellátja vízzel a csemetét. Ezen kívül ősszel a faiskolákban, és kertészetekben is nagyobb választék jellemző. Viszont a korán beköszöntő téli időjárás a frissen kiültetett csemetéket nagyobb eséllyel károsíthatja.
A Tavaszi ültetés esetén a fagyveszély kockázata kisebb, viszont a fiatal csemetéket a kora tavaszi aszály, a megjelenő kártevők veszélyeztetik.
A nagy átlag alapján az mondható, hogy a csonthéjasok ültetés inkább tavasszal, a bogyósok, és az almatermésűek ültetése inkább ősszel javasolt.
A gyümölcsfaültetés lépései
A gyümölcsfa csemetét vásárolhatjuk szabadgyökerűen, vagy konténeresen-földlabdásan. Előbbi megoldás egy alacsonyabb áron elérhető, a földlabdás, vagy konténeres csemeték jellemzően drágábbak. Viszont az utóbbi esetben nagyobb biztonságról beszélhetünk, a konténeres gyümölcsfa eredése csaknem 100 százalékos. A fa leendő helyén a talajt célszerű alaposan megtisztítani a gyomnövényeket eltávolítani. Az ültető-gödör legyen kb. másfélszerese a gyökérlabdának.
A gödör aljára célszerű érett istállótrágyát, és komposztot rakni, majd ezt vékony földréteggel borítani, hogy a gyökérszőrök a trágyával ne érintkezzenek közvetlenül. Ha a fa a helyére kerül bőségesen meg kell öntözni, „beiszapolni” hogy a talaj minél tökéletesebben körül tudja folyni a fa gyökerét. Téli ültetés esetén a maradék földet inkább húzzuk föl a törzs irányába, képezzünk egy dombot ami védi a gyökérnyakat a fagytól. Tavaszi ültetés esetén pedig célszerűbb kitányérozni a csemete körül a talajt.
Ahány kert, annyi gyümölcs
A gyümölcsfa választásakor mindig vegyük figyelembe kertünk adottságait. Számoljunk rá, hogy a csemeték néhány éven belül terebélyes fákká fognak nőni, tehát térben úgy kell a fákat elhelyezni, hogy később is elférjenek egymástól. Ha nagyon helyszűke van a kertben célszerű lehet törpe alanyokat választani ezek kisebb magasságot érnek el, és kisebb kiterjedésű koronát nevelnek.
Használatukkal egy szerényebb méretű kertben is sokféle gyümölcs termeszthető. Az extrém törpefák akár a teraszon, vagy balkonon akár egy nagy dézsában is jól érzik magukat. Alma esetében jó választás a Malling 27, mely kifejezetten törpe méretű, körténél a Conference és a Concorde ajánlható kisebb kertekbe, míg szilvánál a Pixy vagy a Pumina javasolt.
A legtöbb gyümölcsfa esetében elmondható, hogy a kert napsütéses zónáiban érzi jól magát. Az árnyékos zónákba célszerűbb inkább gyümölcstermő cserjéket ültetni, mint a fekete áfonya, a szeder, vagy a málna.
Az árnyékos zugok alternatív gyümölcsfája lehet az indián banán amely kifejezetten kedveli az árnyékot, és akár napi 2-3 óra napsütés is elégséges számára. Jól fejlődik még a kevésbé napsütötte zónákban a körte? vagy a szilva is de ezek esetében már szükség van a rendszeres napsütésre.
Kulcskérdés lehet a víz is a legtöbb gyümölcsfa fiatal korban, és különösen a nyári kánikula idején kiegészítő öntözésre fog szorulni. Ha pedig azt akarjuk hogy a termés darabos, nagy méretű legyen szintén célszerű lehet öntözni a fákat a termésnövekedés időszakában. Ha az öntözés teljesen megoldhatatlan célszerű lehet olyan szárazságtűrő fákat választani mint a télálló citrom, vagy a datolyapálma.
Használj tájfajtákat!
Hatalmas lehetőség rejlik a tájfajták használatában. Ezek azok a fajták, amelyek a történelmi Magyarország területén alakultak, ki, így génszerkezetük alkalmazkodott a hazai talajtani, és klimatikus viszonyokhoz. A tájfajták jellemzően ellenállnak a gyakoribb növénybetegségeknek, és a kártevőknek.
Nem igényelnek olyan növényvédelmi technológiákat, mint az intenzív fajták, ezért ha vegyszermentesen, vagy legalábbis kevesebb vegyszer használatával szeretnénk gyümölcsöt termeszteni akkor a tájfajták jelentik a legjobb megoldást. Ha tájfajtát termesztünk azzal nem csak saját egészségünkhöz, hanem a biológiai sokféleség, és a tájpotenciál növeléséhez is hozzájárulunk.
Tájfajta például
Almafajták közül: a Nyári zamatos, a Húsvéti rozmaring, a Regal prince., a jonagold, az Idared, a Golden Delicious, a Mutsu .
Cseresznyéből : a Szomolyai fekete, a Katalin, a Germersdorfi 45, a Solymári gömbölyű, a Tünde
Meggy tájfajták: Meteor korai, Érdi bőtermő, Kántorjánosi 3, a Debreceni bőtermő,
Kajszi tájfajták: ceglédi arany, Ceglédi óriás, Ceglédi Piroska, Gönci magyar kajszi, Korai zamatos
Őszibarack tájfajta: Mariska, Piroska, Szegedi arany, Remény, Champion
A gyümölcsfa hosszú távú befektetés, valószínűleg az ültetés utáni harmadik-negyedik évben fog jelentősebb termést hozni. Célszerű a választás előtt alaposabban végiggondolni, milyen gyümölcsöket szeretnénk fogyasztani, vagy mire szeretnénk a termést felhasználni, és ennek megfelelően választani fajtákat.