A metszésről röviden
Lassacskán itt az ideje az első komolyabb tavaszi munkának, a metszésnek, amennyiben szőlővel, gyümölcsössel foglalkozik az ember. Melegszik az idő, újra ébredezik a természet, úgyhogy ideje elővenni a metszőollókat, hogy megkezdjük a kerti munkálatokat. Azt már érdemes rögtön az elején megemlíteni, hogy a különböző metszési munkák és a különböző növényfajok eltérő módot és időpontot igényelnek. Cikkünkben röviden bemutatjuk, hogyan kell szakszerűen és időben elvégezni a metszést a különböző növény- és gyümölcsfajtákat alapul véve. Ezen felül pedig megnézzük, hogy milyen pozitív hatásai vannak a jól kivitelezett metszésnek.
Termésmennyiség, és minőség
Ha az ember gyümölcsfát telepít, azt többé-kevésbé azért teszi mivel termést szeretne szüretelni róla. A termés mennyisége és minősége pedig nagyrészt eldől a helyesen kivitelezett metszéssel. A metszés során tulajdonképpen lehetőségünk van rá, hogy a fa jobb állapotú részei közül kivonjuk a silányabbakat, és ezzel arra bírjuk a fát, hogy az életképesebb, termőképesebb részeket lássa el tápanyaggal.
Ennek hatására ezek jobban fognak fejlődni. Kedvezően befolyásolhatjuk vele a lombkorona-szerkezetet is, ezt célszerű a fa állásának megfelelően átgondolni, például a napsütés irányától függően kicsit megnyitni a koronát, hogy a belső régiókban fejlődő gyümölcsök is megfelelő napfényt kapjanak. Egyes források szerint egy jól és jó időben elvégzett metszés akár 25-30%-kot adhat a termésmennyiséghez, és közel 50%-kal növelheti meg a gyümölcsfa élettartamát. Ezek után mindenki számolja ki mennyire éri meg egy kicsit csattogtatni a metszőollót a határban.
Növényvédelem
A beteg, vagy sérült fás részek kezelésének a leggyorsabb, és legolcsóbb megoldásáról van szó. A metszés során ugyanis célszerű a beteg, korhadó, gombás ágakat azonnal és akár néhány egészséges gally árán is eltávolítani. A kérgen lévő feketés, barnás elszíneződések, fehéres penészbevonathoz hasonló gombásodás, amof kinövések, vagy intenzív mézgafolyás mind jelei lehetnek az ágbetegségeknek.
A fehéres lisztszerű bevonatról például lisztharmat jelenlétére következtethetünk, az elfeketedett elszárad, fekete száraz levelekkel tarkított ágakat a tűzelhalás kínozza, az ágakon himbálózó összeaszott gombás gyümölcsmúmiák pedig a moníliás rothadás biztos jelei. Ezeket a részeket mindenképpen le kell vágni, el kell távolítani a gyümölcsösből, és az a legbiztosabb inkább elégetjük.
Csonthéjasok metszésének elvei
A csonthéjas gyümölcseink közé a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula tartozik. Ezek közül az őszibarack igényli leginkább a rendszeres metszést, ugyanakkor a többi is meghálálja. Ezen fák esetében mindenképpen kerülni szükséges a téli metszést. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért leginkább felelősek. Közülük is elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumot és a Leucostoma (cytospora) cincta gombát kell megemlíteni. A metszést tehát időzítsük lehetőleg kora tavaszra, virágzás előttre. Ezen kívül metszhetünk szüret után is, de szeptember 10-15-ig célszerű befejezni a nyári metszését. Azz őszi hideg, valamint nedves idő szintén kiváló lehetőséget nyújt a friss vágási felületen gombák, vagy baktériumok megtelepedésére.
A metszés során célszerű megfigyelni, hogy egy-egy vesszőn milyen a rügykezdemények aránya, és állása. A zöldebb, karcsúbb rügyek jó eséllyel hajtásrügyek, míg a duzzadtabb, pirosas színezetűek termőrügyek. Azokat a vesszőket, amelyek oldalán virág és hajtásrügyek helyezkednek el, termőnyársnak nevezzük. Ezek közül az olyan legalább fél méter hosszú, ceruzavastagságú vesszőket, melyeken nagy arányban találunk termőrügyeket. Ezeket mindenképpen célszerű meghagyni. További alapelv, hogy a koronából az egymást keresztező, egymásnak dörzsölődő, egymást leárnyékoló ágakat ki kell venni. A vastagabb, egészségesebb, több termőnyársat nevelő ágakat hagyjuk meg.
A szilva, a meggy, és a cseresznye viszonylag kevés metszést igényel, melyeknél már a koronaritkítással, korona szellősre metszésével is jó eredményeket lehet elérni.
A metszésre legigényesebb gyümölcsfánk az őszibarack, melynek esetében már a facsemete korban célszerű jobban fejlett vesszőket meghagyni, vázágaknak kinevelni. Az őszibarack esetében kiemelten fontos a megfelelő napfény, ezért inkább felülről serlegszerűen nyitott katlan koronaformát érdemes kialakítani. ezt később is szigorúan tartani kell, a katlan belsejéből élszerű minden ágat kimetszeni, hogy a bejövő napfényt a gyümölcsök minél jobban hasznosítsák.
Almatermésűek metszésének elvei
Az almatermések közé az almát, a körtét, a naspolyát és a birset soroljuk. Ezek esetében nem kell tartanunk a téli fertőződéstől, ezért akár télen is metszhetőek, ha a hőmérséklet 0 Celsius vagy az fölötti. Ha új fiatal fát ültetünk, célszerű rögtön kiválasztani a vezérhajtást, amit kb. felére metszünk vissza, majd a körülötte elhelyezkedő ágakat, amelyek a majdani koronát alkotják, ezeket 3-4 rügyre metsszük vissza. A már termő fák esetében a metszést mindig a beteg vagy sérült gallyak, ágak kiszedésével kezdjük meg.
Ezután célszerű megvizsgálni az egyes vesszőkön a hajtás, és termőrügyeket, amely ágak függőlegesen felfelé törnek, el nem ágaznak, és kevés rügy található rajtuk mindenképp célszerű kimetszeni. Ezt kövesse az egymást akadályozó, egymásnak keresztbenövő vesszők ritkítása. Végül a termővesszők egy részétől is el kell búcsúzni, különösen, ha a fa állapota nem tenné lehetővé annyi termés kinevelését.
Ha szép darabos termést akarunk, szintén metszeni kell a termővesszők egy részét, különben a termés ugyan számos, de apró, és éretlen lesz. Erőteljes növekedésű fák esetében a termővesszőket felére, vagy egyharmadára visszametszhetjük, gyengébb növekedés esetén elegendő egyharmadig visszametszeni őket.
Szőlő metszésének elvei
A szőlő a metszésre kimondottan igényes gyümölcs. A munkával meg kell várni a nagyobb fagyok elmúltát, viszont még a nedvkeringés beindulása előtt célszerű elvégezni. Oda kell figyelni, hogy az elszáradt csonkok, beteg vesszők eltávolításra kerüljenek. Az ágrendszert úgy célszerű kialakítani, hogy a napfény megfelelően érje a növény minden részét, és emellett igyekezzünk annyira szellősre metszeni, hogy ezáltal a növényvédelmi munkák is hatékonyak legyenek.
A szőlő jellemzően három művelési módú lehet, alacsony bakművelésű, közepes kordon vagy magas művelés. Mindhárom művelési módnál az a lényeg, hogy a csapokat a kellő rügyszámra metsszük vissza. Minden idei termőcsap alatt maradjon egy két rügyre metszett, úgynevezett ugarcsap, amelyből a következő évi termőhajtások fejlődnek majd. Ez ad egy olyan termésbiztonságot is, ha az idei termővessző valamilyen oknál fogva elpusztul az ugarcsap még átveheti a helyét.
A friss levegő gyógyító ereje
A metszés, mint alapvető és igencsak hasznos kertészeti tevékenység nem csupán a hatékony gazdálkodás miatt éri meg a kellő energiabefektetést, hanem a cikkben felsorolt előnyökön kívül egy rendkívül kellemes tevékenység is egyben az ember számára. A friss levegőn metszés közben egy pillanatra kikapcsolhatjuk az agyunkat, és elvonhatjuk figyelmünket az aktuális problémáink elől. Jól is esik egy fárasztó hét után végre kicsit feltöltődni a szabadban, élvezni a napsütést, és összekötni az elvégzendő munkát egy kellemes, megnyugtató, és hasznos időtöltéssel:)