Miért kukacos a meggy, és a cseresznye?

Miért kukacos a meggy, és a cseresznye?

Ugye mindenki várja már a friss meggyet, és cseresznyét a fáról?  Kevés frusztrálóbb dolog van ilyenkor mint amikor a lédús, édes gyümölcshús helyett a „kukacos” lárva által körbejárt megrágott, lárvaürülékkel szennyezett gyümölcsöt találunk.

Ennek okozója pedig nem más, mint a cseresznyelégy, amely egy szezonban akár a cseresznye termés teljes egészét, és a meggy termés 50%-át is elpusztíthatja. Nem kérdés tehát, hogy fel kell készülni e kártevő elleni védekezésre.

Ismerd meg az ellenséget: a cseresznyelegyek

A cseresznyelégyként számon tartott fajok közül az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi), és az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) jelenik meg az ültetvényeken. Ezek a rovarok a fúrólegyek közé tartoznak.

Az európai cseresznyelégy egynemzedékes kártevő. A telet a talajban báb állapotban tölti, majd áprilisban kezdenek kelni az imágók.  A rajzás május közepén indul be, hidegebb időben később kezdődik, és egész augusztusig elhúzódik.

A párzott imágók a zöld, vagy éppen sárguló cseresznyébe teszik a petéket. A rovart fekete-sárga szín, és fekete csíkozású szárnyak jellemzik, valamint egy igen kis méretű (kb 3-3,5 mm) rovarról van szó.

Az amerikai keleti cseresznyelégy nagyon hasonló külsejű, viszont kicsit nagyobb testméretű, mint európai rokona, testhossza a 4-4,5 mm-t is eléri. Különbség fedezhető még fel a szárnymintázatban, ugyanis az európai cseresznyelégy szárnya átlátszó, és fekete mintázattal bír, míg az amerikai faj szárnyszíne inkább piszkosszürke, világosbarna rajzolattal.

Az amerikai keleti cseresznyeléggyel kapcsolatos feljegyzések 2006 után születtek, valamint megfigyelhető, hogy a rajzása később kezdődik, és elhúzódhat kora őszig is. Jelentős különbség még, hogy az európai cseresznyelégy egy speciális hormonnal jelöli meg peterakáskor a cseresznyét, így a többi nőstény már nem petézik ugyanabba a gyümölcsbe. Az amerikai cseresznyelégy esetében egy gyümölcsben 2-3 lárva is fejlődhet.

Kártétel

A két faj kártétele, és kárképe is igen hasonló. A nőstények az éppen zsendulő, sárgás színesedést mutató cseresznye, vagy meggy gyümölcs bőrszövete alá tojják a petéket. A kifejlődő nyű (a köznyelvi kukac megnevezés helytelen, a légy lárvája a nyű.) a gyümölcs belsejében kezd károsítani.

A gyümölcsön kezdetben nem látszik semmilyen külsérelmi nyom, viszont ahogy a gyümölcs érik, a lárva táplálkozása nyomán barnulni, rohadni kezd. A nyű kb. 5 mm –es testhosszt ér el a gyümölcs belsejében, majd kirágja magát, és a talajra hullva bábozódik be. A telet a talajban, bábállapotban vészeli át, és következő tavasszal a bábokból kikelő imágók adják a cseresznyelegyek új nemzedékét.

Védekezés

A védekezés mindkét cseresznyelégy faj esetében az előrejelzésen, és a megelőzésen kell alapuljon, amikor már megtörtént a peterakás nem lehet hatékonyan védekezni. A legfontosabb, április utolsó, május első heteitől kezdve célszerű kihelyezni a sárga ragadós lapcsapdákat a meggy, és cseresznyefákra. A rajzó imágók szeretnek a sárga felületeken megtelepedni, így beleragadnak a csapdákba.

A sárga lapcsapdán amint megjelennek a kifejlett cseresznyelegyek célszerű 2-3 célzott védekezést beiktatni. Ha nem bio-ban termelünk, érdemes lehet felszívódó rovarölő-szeres védekezést alkalmazni. Acetamiprid, vagy lambda-cihalotrin hatóanyagú szerek megfelelőek lehetnek.

Vegyszermentes technológiák esetében sajnos már jóval nehezebb hatékonyan védekezni. Az egyik célszerű megoldás a talajművelés. A  forgatott, kapált, vagy felrotált fák aljában, és a művelt sorközökben a cseresznyelégy bábokat a művelő eszközök a talajfelszínre hozhatják, ezzel gyérítve a számukat.

A biokertészek egyik kedvelt megoldása, hogy a gyümölcsösökbe tyúkokat engednek, amelyek kapirgálásuk során rengeteg cseresznyelégy-bábot is elfogyasztanak.

Célszerű védekezés lehet a cseresznyefák aljának letakarása is árpilis-május hónapokban mikor a bábokból kifejlődő imágók megkezdik a rajzást. A fák aljának letakarása geotextillel, vagy 0,8 milliméteres rovarhálóval akár 90 százalékkal csökkenti  a rajzó cseresznyelegyek létszámát.

A biológiai védekezés a cseresznyelégy kártétele ellen még meglehetősen gyerekcipőben jár, ígéretes kísérletek vannak, de a tömegtermelésben egyelőre egyik megoldást sem sikerült bevezetni.  A bábokat parazitáló fonálférgekkel végzett kísérletek laborkörülmények között kimondottan jó eredményeket hoztak, viszont a szabadföldi felhasználás bonyolult, és költséges lenne.

Bio megoldásként sokan próbálnak parafinolajas kezeléssel tenni a cseresznyelégy ellen, viszont ez az anyag nem csak a cseresznyelegyek légcserenyílásait tömik el, de a hasznos rovarokét, sőt a fák bőrszövetét is.

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012-2015-között végzett on-farm kutatása során a Beauveria bassiana rovarfertőző gombafajjal végzett kísérletei mutattak olyan eredményeket, mely szerint különösen párás, nedves időben a gomba hatóanyaggal kezelt ültetvényekben a cseresznyelegyek száma jelentősen csökkent.

A kísérletek szerint a későbbiekben az ökológiai cseresznyeültetvényeken a Beauveria bassiana használata jó alternatíva lehet a cseresznyelégy ellen.

www.vetemenyem.hu
www.vetemenyem-gazdabolt.hu