Minden nap egy alma az orvost távol tartja

Az alma már az ókortól kezdve végigkíséri az emberi történelmet, és rengeteg kultúrában bukkan föl szimbólumként. Valószínű az almának nagy, és kultúrákon, népeken átívelő hatása lehetett az emberiség fejlődésében, mivel egymástól függetlenül több kultúrkör hitvilágában is megjelenik, sokszor eltérő jelentéstartalommal. A szimbolikában gyakran kapcsolódik az egészséghez, a szépséghez, a testiséghez, és a harmóniához.

Elég csak a Parisz almájára gondolni a görög mitológiában. Más esetekben viszont a tudást, a hatalmat, a varázserőt szimbolizálta, mint a keltáknál, akik az almafa ágának varázserőt tulajdonítottak. A keresztény tanítások szerint viszont a tiltott tudást, az ördög tudományát testesíti meg. A középkorban egyes nemesi családok családfájuk ábrázolásához almafát használtak, ahol a vastag törzsből kiburjánzó dús almafakorona mutatta be a család kiterjedését. Innen ered a mondás: "nem esik messze az alma a fájától."

Ahány fajta, annyi alma

Az alma a rózsafélék közé tartozik, géncentruma vélhetően Közép-Ázsiában van. Talán az egyik legsokszínűbb kerti növény. Maga az alma megjelölés nem is egy fajt, hanem egy növénynemzetséget jelöl, amelybe a legkülönfélébb formájú, méretű, alakú almafajok tartoznak, mintegy 55 faj tartozik az alma nemzetségbe. A köznyelvben a Nemes alma (Malus domesticus) melyet klasszikusan almának hívunk. Viszont, hogy ne legyen egyszerű, a nemes almának további 15 000 fajtája van.

Ez részben a növény természetes differenciálódásának, részben a növénynemesítők, a kertészek, kertkedvelők, amatőr kutatók lelkes nemesítő tevékenységének köszönhető. A Boyce Thompson Intézet által a közelmúltban végzett genetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az alma olyan genetikai tartalékokkal bír, amely gyakorlatilag végtelen lehetőséget biztosít a nemesítésre. Ha valaki a világon fellelhető összes almafajtát meg akarná kóstolni, úgy hogy minden nap enne egy olyat amit addig nem kóstolt, az mintegy 40 évbe telne.

Évente a világban mintegy 75 millió tonna alma terem, az európai termelés körülbelül 20 millió tonnára tehető. A legnagyobb európai termelők közé tartoznak a következő országok: Olaszország, Franciaország, Németország és Lengyelország.

Almafa a kertben

Ahogy fentebb írtuk, többféle almafajta közül választhatunk, de mindegyikre igaz, hogy meleg, napsütötte helyet szeret a kertben. Telepítésére az ősz, és a tavasz a legalkalmasabb időpont. Tavasszal viszont célszerű lehet öntözni, különösen, ha száraz az idő, és hamar melegre fordul. Az őszi telepítés előnye, hogy a téli csapadék jó eséllyel feltölti a talajt kellőképpen a csemete fejlődéséhez.

A telepítés előtt célszerű egy minimum a fa gyökerénél kétszer nagyobb gödröt ásni. Az ültető-gödör aljára kerülhet istállótrágya, vagy komposzt. A trágya viszont közvetlenül ne érintkezzen a csemete gyökerével, midig kerüljön egy réteg talaj a trágyára.

Gondozás

Az alma sok gondoskodást igénylő gyümölcsfa. A metszés elhanyagolása, vagy a nem megfelelő növényvédelem mind a termés rovására mennek.

A metszés az első teendő a gondozás során. Az almatermésűeket ugyan kicsit később kell metszeni, mint a csonthéjasokat, de március második felére be kell tervezni a metszési munkát. A cél teherbíró, vízszinteshez közeli állású ágak és szellős koronaforma létrehozása.

A metszés után közvetlenül a lemosó permetezést célszerű elvégezni, ez a kártevők, és betegségek sokaságát képes megelőzni. A lemosó permetezés során akár olyan biogazdálkodásban is alkalmazható készítményeket is használhatunk, mint a bordói lé.

A későbbiekben rovarcsapdás megfigyeléssel érdemes felkészülni a kártevők megjelenésére. Az almalevél-molyok, az almailonca, vagy a levéltetvek megjelenésére kell számítani.

www.vetemenyem.hu
www.vetemenyem-gazdabolt.hu