Nem csak a vámpírokat, a kártevőket is riasztja, ízletes, és jó a piacon mi az?

Nem csak a vámpírokat, a kártevőket is riasztja, ízletes, és jó a piacon mi az?

A fokhagyma jótékony hatásai

A mai napon, április 19-én van a Nemzetközi Fokhagyma Nap, ennek alkalmából a fokhagymára jellemző fontosabb tudnivalókat szedjük össze olvasóink számára. A szóban forgó növény rendkívül egészséges, hiszen rendkívül alacsony kalóriatartalommal rendelkezik, és emellett meglehetősen gazdag forrás az immunrendszernek a benne lévő B6 vitamin tartalma miatt. A fokhagyma jód szintje igen magas, melynek köszönhetően bizonyítottan hatásos a pajzsmirigy túlműködéses állapot kezelésében. Ugyanakkor C vitamin tartalma is magasnak mondható, ami sokat segíthet bizonyos betegségek megelőzősében (pl.skorbut), és rendkívül jól erősíti szervezetünket, különösen a hidegebb időszakokban.

Ezen kívül még számos pozitív előnnyel jár a fokhagyma fogyasztása, például szabályozza a vércukor szintet, mivel emeli a vér inzulinszintjét, gátolja több rákfajta kialakulását, illetve elősegíti a hajnövekedést, és megelőzi a hajhullást.

A fokhagyma jellemzői

A fokhagyma az amaríliszfélék közé tartozik, hazája közép, és délkelet Ázsia. A távol-keleti területeken már ősidők óta használják, Magyarországi termesztéséről a 15. századból van adat. A növény megfelelő termesztési feltételek mellett erős bojtos gyökérzetet fejleszt. Levelei laposak, világoszöldek, ahogy érik a hagyma, úgy sárgásak, barnásak lesznek. A levelek színe, halványzöld, sárgászöld, felületük enyhén bordázott. A hagymafejet gerezdek alkotják, ezek mérete kívülről befelé csökken. Illóolajtartalma jelentős mértékű, illetve gyógyhatású növényként tartják számon. Kivonata bizonyítottan baktérium, gombaölő hatással bír. Ez az oka, hogy megfázásos, baktériumos betegségek esetén javallott fogyasztani.

Termesztési igények

A növény mérsékleten hő, és fényigényes, a hazai körülmények a nagyon fagyzugos, vagy nagyon árnyékos területektől eltekintve megfelelőek a fokhagymatermesztésre. Vízigényét tekintve a szárazságtűrőbb növények közé tartozik. Hazai körülmények közt sok esetben nem is öntözik, bár különösen a hajtásnövekedés időszakában a csapadékpótló öntözést meghálálja. Szintén elmondható, hogy megfelelő öntözésnél akár 30%-kal nagyobb termésátlag érhető el. Viszont az öntözést a szedés előtt legkésőbb 2 héttel be kell fejezni a túlzott öntözés csökkenti az eltarthatóságot, és a baktériumos betegségeknek teremt megfelelő környezetet. Bő tápanyagigényű növényről van szó.

Ha az istállótrágyát választjuk, célszerű a telepítést megelőző évben a talajba juttatni azt, mert a frissen trágyázott területet nem kedveli a növény. Műtrágya esetén a nitrogént három lépésben (szántáskor, első sorközművelésnél, és a fejesedés kezdetén) a káliumot, és a foszfort viszont szántáskor célszerű kijuttatni.

Termesztése

A fokhagymának szinte minden évben magas ára van, tehát ha saját felhasználásra telepít az ember azzal jelentős összegeket takaríthat meg. Árutermesztő kertészek számára is jó választás lehet, mert jó áron értékesíthető növényről beszélünk.

Ha fokhagymát duggatunk az ősszel, a kertünket, és a házunkat jó eséllyel elkerülik a vámpírok, de ami még fontosabb az olyan talajlakó kártevőkkel is kevesebb dolgunk lesz, mint a drótférgek, vagy a fonálférgek. A fokhagyma, mint a legtöbb hagymaféle haszonnövény az egyik legjobban társítható kultúra a kertben. A legtöbb konyhakultúra elképzelhetetlen lenne fokhagyma fölhasználása nélkül. A levesek, a húsok, a főzelékek, sőt a saláták nagy része igényli a fokhagymát. A növény a magyar konyha ízeinek alapját képezi, de az olasz, a spanyol, az indiai, vagy a koreai konyhaművészet ízei is szegényebbek lennének e fűszer nélkül.

Az őszi fajtákat október közepén, végén, a tavasziakat márciusban minél korábban célszerű ültetni. Igényli az előzetes mély szántást, vagy ásást, illetve a terület magágy előkészítését. A dughagymákat 8-10 cm-es tőtávolságra, és 25-28 cm-es sortávolságra célszerű ültetni. Az ültetési mélységet a talaj kötöttségétől függően 3-6 cm közé célszerű belőni. Balkonnövényként is termeszthető, de ez esetben is laza talajt, és megfelelő ültetési mélységet igényel, vagy a dugványok ki fognak fordulni a talajból, esetleg berothadnak. Viszonylag kis lombot fejleszt, gyomelnyomó képessége elhanyagolható, ezért különösen a kezdeti életszakaszban elég gyenge, így a sorközművelést, házi kerti körülmények között a kapálást el kell végezni legalább három alkalommal, míg a fokhagyma állomány megerősödik annyira, hogy elnyomja a gyomokat. Önmaga után 3-4 évig ne kerüljön, viszont nagyon jó elővetemény, vagy társnövény szinte bármely kultúrához.

Júniustól Augusztusig szedhető fel, függően a telepítés évétől. Négyzetméterenként 1-1.5 kilogramm termést várhatunk tőle. Meglehetősen drága termésről van szó, tehát a megtermelt  fokhagyma szinte biztosan jól értékesíthető termék lesz. Az első osztályú fokhagymatermés ára átlagosan ezer forint körül mozog kilónként. A termés tárolható szár nélkül, szárasan csomóba kötve vagy száránál felfonva.

Őszi ültetésű fajták közé tartozik a makói őszi, a Thermidrome, a Srint, vagy az Arno. A tavaszi fajták közül legjobban használható a GK Lelexír, de a már említett Thermidrome akár tavasszal is telepíthető.

Kártevője, betegsége szerencsére viszonylag kevés van. A rovarok közül a hagymalégy, a hagymabogár támadhatja meg, de ritkán okoznak nagy károkat, illetve a hagymarozsda elleni védekezésre kell még felkészülni. Jól riasztja ezzel szemben más haszonnövények kártevőit, ezért célszerű lehet gyökérzöldségekhez, uborkához, levélzöldségek mellé társítani.

Sikeres termesztést Mindenkinek!

Forrás: https://drtihanyi.com/hazi-praktikak/dolgok-amiket-tudnia-kell-a-fokhagymarol

www.veteményem.hu