„Nemszeretem állatok a kertben” – A pókok

Ha tíz embert véletlenszerűen megkérdezünk, hogy melyik élőlénytől fél, vagy irtózik a legjobban, majdnem biztos heten a pókokat, vagy valamilyen pókszabásút emelnék ki. A különféle állatoktól való szinte már hisztérikus félelemérzettel társuló betegségek közül is a pókiszony, azaz arachnofóbia a legismertebb. Különös dolog ez, és már évtizedek óta zoológusok, és pszichológusok hada próbálta megfejteni az ilyen szintű rettegést ezzel az állatcsoporttal szemben.

A tény az, hogy a hasonló méretű ízeltlábúak közül a pókoknál jóval veszélyesebbek lehetnek a darazsak, méhek, vagy dongók, amelyek csípésükkel az arra allergiásoknak akár halált, vagy súlyos betegséget okozhatnak. Ha pedig elvonatkoztatunk az ízeltlábúaktól az olyan közkedvelt állatok, mint a kutyák, vagy a lovak évente nagyságrendekkel több ember halálát okozzák, mint a rettegés övezte pókok.

Mely pókok csíphetnek meg? Kell-e félni tőlük?

Hazánban különösen jámbor pókfajok élnek, az összes előforduló fajból csak néhány képes fájdalommal, és esetleg végtagzsibbadással összefüggő tüneteket okozni. Az egyik legerősebb mérgű faj pont a mesékből jól ismert vízipók, az egyetlen hazai vízi életmódhoz alkalmazkodott pókfaj.

A méregerősség is életmódjából ered, mivel sokszor zsákmányok ebihalakat, kis halivadékokat, melyeket a méregnek gyorsan el kell pusztítani, nehogy a vízben elsodródjanak.

Szintén viszonylag erős méreggel bír a mérges dajkapók. Ez az állat jellemzően magasfüvű kaszálóréteken épít a fűszálak közé pókselyemből egyfajta gubót. A legtöbb csípés kutatókat ért, akik tudományos tevékenységük közben bontották meg a pók gubóját. Csípése nyomán végtagzsibbadás fordulhat elő.

Magyarország legnagyobb pókja, a szongáriai cselőpók szintén okozhat kellemetlen meglepetéseket. Jellemzője, hogy a nappalokat a földbe vájt függőleges üregben tölti, és az üreg mellett, vagy fölött elhaladó ízeltlábúakra támad rá.

Az embert alapesetben elkerüli, de például gyomlálás közben az üreg száját végigsimító ujjbegyre rátámadhat. Mivel csáprágói nagyok, könnyen áthatolnak a vékony bőrön, és darázscsípéshez hasonló jelenséget okozhat.

Minden esetben elmondható, hogy a pók alapjában véve kerüli az embert, és menekülni próbál. Ha pókot látunk hagyjuk meg neki a tisztes távolságot, és ne nyúljunk hozzá, vagy akarjuk kézzel odébb söpörni. A lakásban érdemes befőttes üveggel becsapdázni az állatot és a lakástól messze szabadon engedni.

A pókok életmódja

A pókok minden faja ragadozó életmódot folytat. Egyes fajok nagyon ritkán fogyasztanak nektárt is, de csak kiegészítő jelleggel. A táplálékszerzésük szempontjából nagyon változatosan viselkednek. A legismertebb a hálószövő pókok.

Kerekháló-szövő pókok

Ezeket a fajokat jellemzi, hogy szinte teljesen kerek szabályos mértani formákat mutató hálót szőnek. Ezekkel elsősorban repülő rovarokra legyekre, szúnyogokra, egyéb hártyásszárnyúakra, lepkékre vadásznak.

A kerekhálót szövő pókok jellemzően mozdulatlanul ülnek a háló közepében vagy egyik sarkában. A hálóba kerülő rovar vergődése a hálószálak rezgései alapján a pókot a prédához vezeti. Jellemzően ilyenek a keresztespókok.

Kuszaháló szövő pókok

Ezek a fajok vízszintesen, vagy függőlegesen álló össze-vissza álló, esetleg tölcsérszerűen szűkülő hálót készítenek. jellemzőbben inkább a talajszinten vagy a cserjeszinten készítik el a hálóikat.

Vadászó, és lesből támadó pókok

Egyes pókfajok mint a farkaspók félék nem hálóikban rejtőzve várják a zsákmányállatokat hanem aktívan vadásznak. Ilyen lehet például a réti farkaspók mely leggyakrabban téved be az emberi létesítményekbe. Megint mások, mint az aknászpók, a pokoli cselőpók, egy földbe vájt üregben rejtőzve vár prédára.

A karolópókok virágokon, vagy leveleken rejtőzködnek, színükkel teljesen beleolvadva a környezetükbe. Egyes fajok színpompás külsővel bírnak, hogy a nyíló virágokon szinte észrevétlenül meghúzódhassanak.

A pókok a kertben

A hazai kertekben előforduló több száz pókfaj közül maximum 1-2 faj tud olyan marást ejteni az emberen, amely egy méh, vagy darázscsípéssel ér fel. Viszont mivel minden faj ragadozó, a zöldségeskertben, gyümölcsösökben a kártevők elleni védekezés egyik alapköveinek számítanak a pókok. Úgynevezett polifág ragadozók, azaz nem válogatnak, szinte minden méretében náluk kisebb prédaállatot megtámadnak.

( A trópusokon honos extrém méretű madárpókok egyes fajait gyakran figyelték meg rágcsálókat, madarakat vagy kétéltűeket, hüllőket zsákmányolni.) A polifág viselkedés részint hátrány is, mivel nem válogatnak a kártevők, és a hasznos szervezetek között sem. Több olyan technológia is létezik, amely hatására a pókok egyedszáma növekedni kezd a területen. Például a sorközök gyepesítése, vagy  a virágos egynyári növények telepítése a zöldsédek, gyümölcsfák közé, vonzó hatással vannak a pókok számára. Ha egy-egy pók ver tanyát a kertünkben, célszerű az élni, és élni hagyni elvet követni, és békén hagyni az állatot. Rengeteg kártevőtől fogják megszabadítani az ültetvényt egyetlen csepp vegyszer nélkül.

www.vetemenyem.hu
www.vetemenyem-gazdabolt.hu