Óh szép fenyő, óh műfenyő?

Ha December akkor itt a Karácsony, és ideje karácsonyfát választani. Vajon honnan származnak a karácsonyfáink, környezet-barát a műfenyő? Mit kell tudni az egyes fenyőfajtákról?

Óh szép fenyő, óh műfenyő?
Photo by Jessica Lewis / Unsplash

Ó szép fenyő, vagy ó műfenyő! Avagy a karácsonyi fenyőfavásárról, és ami mögötte van.

Ha a november hónap növénytermesztési slágerterméke a sütőtök, és a krizantém, akkor a decembernek, különösen a karácsonyi időszakot megelőző 2-3 hétnek egyértelmű nyertese a fenyő. A családok nagy többsége vásárol ilyenkor kisebb-nagyobb fenyőfákat karácsonyfának, de a cégek, közhivatalok, üzletek is gyakran díszítik friss fenyőfával ilyenkor a belső tereket, ezzel ünnepi hangulatot kölcsönözve a helységeknek. Hazánkban mintegy 2-2,5 millió karácsonyfát állítanak minden év decemberében.

Photo by Hert Niks / Unsplash

A könnyebb kezelhetőség érdekében az elmúlt tíz évben kezdett feltörni a műfenyő-kultúra, mivel sokan ezt könnyebben kezelhetőnek, tisztábbnak tartják, kevesebb munkát igényel a beállítása, majd pedig gond nélkül szétszedhető, és elcsomagolható a következő évre is. De nézzük meg mi van valósában a fenyő-biznisz mögött.

Kik, és miért választják a műfenyőt?

A műfenyő a 2000-res évek elején kezdett megjelenni, főképpen az áruházak, bevásárlóközpontok belső díszítésében használták, mivel a benti állandó magas hőmérsékleten, illetve az intenzív mozgatás miatt a vágott fenyő hamar lekopaszodott volna, valamint az áruházláncok szeretik a karácsonyi díszlet szezont minél hamarabb elkezdeni, hogy az embere minél hosszabb ideig költsék a pénzt a karácsonyi készülődésre. Egy vágott fenyő viszont a szobahőmérsékleten 2 hétnél tovább nem néz ki túl dekoratívan, illetve takarítani is többet kell. A műfenyőt később a lakosság is kezdte átvenni.

Christmas tree (unedited)
Photo by Moa Király / Unsplash

Nagyrészt a kényelmi okok domináltak, pl.: nem kell faragni, könnyebb mozgatni, nem kell seperni alatta a padlót, mások tévesen értelmezett környezetvédelmi okokra hivatkoztak, például sajnálják a fát, amit ha kivágnak, akkor „meghal”. Ez odáig jutott, hogy Amerikában jelenleg a lakosság harmada állít karácsonyfát viszont ezeknek már a 80 százaléka műfenyő.  Sokan ringatják magukat abba a hitbe, hogy a fenntarthatóság céljait szolgálják ezzel. Viszont a nagy számok törvénye alapján egy műfenyő sokkal hamarabb kidobásra kerül, semmint hogy annyi ideig használnák, hogy valóban a fenntarthatóságot szolgálja (kb. 8-10 év). Szintén gyakran elhangzik érvként, hogy a klímaváltozás idején ilyesmi miatt ne vágjanak ki fákat.

Erdőirtásból származik–e a vágott fenyő?

A válasz erre a kérdésre egyértelmű nem. A karácsonyfát nem az angyalkák hozzák, hanem mezőgazdasági vállalkozók, őstermelők, vagy cégek termesztik, éppúgy, mint a krumplit vagy a répát, csak a technológia más.  

Family cutting down a tree at a Christmas tree farm
Photo by Chris Briggs / Unsplash

A hazai vágott fenyő kínálat túlnyomó többsége hazai termelőktől származik, a nordmann fenyők származnak csak nagyobb részben importból, viszont ezt kiegyenlíti a hazai lucfenyők exportja főképpen a mediterrán országokba. A fenyőfatermesztés legnagyobb mértékben, Vas megyében, Győr-Moson-Sopronban, valamint Zala megyében jellemző mezőgazdasági tevékenység. A fenyőültetvények ugyanis kedvelik a nedvesebb, hűvösebb klímát, és az átlagtól nagyobb évi csapadékmennységet, és a mészben szegény talajt. Hazánkban mintegy 1500-2000 hektáron termesztenek karácsonyfának fenyőt.  A karácsonyfa termesztésben és értékesítésben az erdészetek szerepe az elmúlt években töredékre csökkent.

A fenyő termesztése

Sokáig tartotta magát az a nézet, hogy a karácsonyfa fenyő termesztéséhez elég csak elültetni a csemetéket, és 4-5 év múlva kivágni, eközben esetleg háromszor megkaszálni a sorközöket. Ez napjainkban már nincs így a karácsonyfa-termesztés is éppúgy munkával jár mintha kukoricát, burgonyát, vagy napraforgót termelne a gazda. Nagy előnye a viszonylagos biztonság, mert a jégkár, vagy a rovarkár viszonylag kis eséllyel tesz kárt, valamint a hazai égövön előforduló fagyokat is tolerálják a fenyők.

Photo by thiago japyassu / Unsplash

Kockázati tényezőnek viszont ott van az egyre jellemzőbb aszály, nem ritka hogy a karácsonyfa-ültetvény kiegészítő öntözésre szorul. A másik nagy hátránya az előbbiekhez képest pedig az, hogy jelentősebb jövedelmet egy ültetvényről 5 évenként lehet realizálni a legkelendőbbek a piacon ugyanis a 1,8-2 méteres egyedek ezt a magasságot a fák jellemzően 5 év alatt érik el.

Milyen fenyőt célszerű választani?

A cikknek nem célja ítéletet mondani a vágott fenyő, vagy a műfenyő közt, de ahogy a fentiekből kiderül, a vágott fenyő sem az erdők letarolásából származik, hanem direkt a fenyőfát karácsonyfának termelő vállalkozóktól, sok esetben kisvállalkozók munkájából.

Pine cones of the Bishop Pine (Pinus muricata).
Photo by Ma Ti / Unsplash

Tehát ha hozzá vesszük ezt a tényezőt, hogy a vágott fenyővel segítjük egy gazdálkodó sikerességét érdemesebb ezt választani, vagy a földlabdás kiültethető fenyő megoldást, ha van elég nagy kertünk, udvarunk hozzá, hogy az ünnepek elteltével a fát kiültessük. Tudni kell viszont, hogy a fenyő nem érzi majd magát túl komfortosan a szobahőmérsékleten, és vizet is igényelni fog, hogy ne kezdjen intenzív tűlevélhullatásba.

Fajták és jellemzőik

Fenyőfajták közül a hazai piacon leggyakoribb a lucfenyő (Picea abies (L) Kars) ez a klasszikus karácsonyfafenyő, a vásárlók túlnyomó többsége is ezt a fajt keresi. Szép dekoratív élénkzöld szín jellemzi, kérge, és tűlevelei elég magas gyantatartalmúak, így a jellegzetes fenyőillatot is sokig megőrzi.

Christmas ornaments
Photo by Bruno Martins / Unsplash

Európában ez a leggyakoribb fenyőfa, a magasabb hegységek klímazonális társulásában a bükkösök fölött 1500 méteres magasságon alkot egybefüggő erdőségeket.

Szintén népszerű, bár mostanában visszaeső tendenciát mutat a piacon az ezüstfenyő. Kékeszöld színe különlegessé teszi ezt a fajt. A tűleveleket vastag viaszréteg borítja, maga a korona is jóval sűrűbb, tömöttebb, mint a lucfenyőé.

Photo by Constantin Popp / Unsplash

A vastag viaszréteg miatt a levelek később kezdenek el hullani tovább marad friss, viszont jóval szúrósabb is mint a társai. ha kiültethető földlabdás változat mellett döntünk, a kertben napsütötte helyet kell válasszunk neki, és számítani kell rá hogy nagy helyigényű lesz.

A nordmann fenyőként ismertté vált Kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) szintén jó választás lehet Karácsonyra. Nevét Alexander von Nordmann finn természettudós után kapta. Szépen fejlett koronaforma jellemzi a fajt, tűlevelei nem szúrósak, a korona lazább, mint az ezüstfenyőé. Szépen ívelt fölfelé hajló ágai, és élénkzöld levelei impozáns megjelenést kölcsönöznek ennek a fajnak. Földlabdás változatát választva az ünnepek után napos, nedves, jó vízgazdálkodású területre célszerű kiültetni.