Palántázó kisokos

Palántázó kisokos
Photo by Markus Spiske / Unsplash

Miért, mit, hogyan, és hova?

A palántázással foglalkozó gazdásznak már a februári hónap meglehetősen zsúfoltan fog telni, különösen, ha piacra szeretne termelni egészséges, és erős palántákat (ami egyébként egy jó üzleti lehetőség is, majd erről később). A palántaneveléssel jól előkészíthetjük a növényeinket a későbbiekre, ezzel időt nyerhetünk, a kiültetéskor már egészséges, jól kondicionált állományunk lesz, mely jobban ellenáll a kártevőknek, betegségeknek.

A helyre vetett növények esetében fokozottabban kell számítani a talajból támadó, a jó idő megjelenésével aktívabbá váló drótférgekre, pattanóbogár-lárvákra, vagy az olyan betegségekre, mint a palántadőlés. Azonban akár egy hirtelen jött hideg is elintézheti az egész növényállományt.

Ha egyféle növényt akarunk palántázni egyszerűbb a dolog, viszont ha többféle kultúrát akarunk, akkor már nehezebb lesz a munkánk, ugyanis más-más igényei lesznek a különféle növényeinknek. A magvak a megfelelő fejlődéshez speciális termesztő közeget igényelnek.

Ha biztosak akarunk lenni, hogy a termesztő közegünk szennyeződés-mentes, és nem viszünk be talajlakó kártevőket a palánták közé, akkor a kerti földet célszerű kerülni. A palántaföldet úgy célszerű megválasztani, hogy a ph értéke 6-7 közé essen, tehát egy nagyon kismértékű savanyúság jellemezze. Az 5 alatti, és 8 fölött ph esetében már nem számíthatunk normális fejlődésre.

A termesztőközegbe adagolhatunk 10-15 %-nyi homokot és némi foszfor tartalmú műtrágyát. A nitrogénes műtrágyát kerüljük, mivel az a zöld részek fokozottabb növekedését eredményezi. A nitrogén hatására a kikelt palánták intenzív nyúlásba kezdhetnek, ami a betegségek megjelenéséhez vezethet. Egyes források szerint 1/3 arányban lehet keverni virágföldet, marhatrágyával, és komposzttal, ami kiváló termesztőközeget ad. Itt viszont ne használjunk háztáji trágyát, mivel az télen a pattanóbogár lárvák, drótférgek, lótücsök-peték menedéke lehet.

A termesztő ládákat is fertőtleníteni szükséges mielőtt a föld belekerül. Ez történhet kb. 10 %-ecetes vagy hypos oldattal. Függően a termeszteni kívánt mennyiségtől lehet ez nagyobb műanyag ládák, de akár tejfölös doboz, vagy sima virágcserép is szolgálhat termesztő-ládaként. A hungarocel termesztőládák is megfelelőek sokak szerint, még jobb is a hőtartó képességük.

A magokat átlagosan 1-2 centiméter mélységbe vessük, túl mélyre nem célszerű, mert a hajtások nem lesznek képesek a vastag földrétegen keresztültörni, míg ha túl sekélyre kerülnek, könnyen kiszáradhatnak a magvak. Az apróbb magvú növények sekélyebbre, a nagyobb magvúak mélyebbre kerüljenek.

A vetés sűrűsége szerint megkülönböztetünk ritka vetést (100–700 db/m2) tápkockákba, illetve nagyobb lyukméretű palántanevelő tálcákba vetéskor, közepes sűrűségű vetést (700–1500 db/m2) kisebb lyukméretű tálcákba, illetve a termesztő létesítmény talajába történő vetéskor, valamint sűrű vetést (1500–3000 db/m2), amit általában tűzdelés céljára, szaporítóládába történő vetéskor alkalmazunk. (Zöldségtermesztés szabadföldön)

A palánták szempontjából legfontosabb a hőmérséklet, és a fény. A túl alacsony, és a túl magas hőmérséklet is gondokat okozhat. A különféle növények hőigénye eltérő lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy csirázás idején magasabb, míg a kelés után alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek.  

A csirázás idejére a hőmérsékletet tartsuk 26-28 Celsius fok környékén, viszont kelés után ezt 16-19 fokra célszerű visszavenni. A túlzott melegben a palánták hirtelen fognak nyúlni, hajlamosabbak lesznek a betegségekre, és a palántadőlésre.  A különféle növények különböző hőmérsékleteket igényelnek. A túl kevés fény a palánták felnyurgulásához vezet, mivel a fiatal növények intenzíven törekedni fognak a fény felé. A felnyurgult palánták a későbbiekben sérülékenyebbek lesznek könnyebben dőlnek, nem lesz tartásuk.

Vetőmagokat beszerezhetjük INNEN

A paprika

A paprika igényli a legmagasabb hőmérsékletet a kelés során (28-30 Celsius), majd miután a növények kikeltek, éjjel 17- nappal 26 Celsius fokot igényelnek. A paprikánál 10 C fok alatt ne is számítsunk növekedésre, a fagypont alatti hőmérsékletet még rövid ideig sem viselik el. A chilipaprikák esetében különösen igaz, hogy hosszú tenyészidejű növények.

A fejlődésük elhúzódó, és a szabadföldbe sem kerülhetnek május második fele előtt. A magvetés után célszerű lehet a termesztőedényeket átlátszó fóliával takarni,  hogy nedvesebb, és melegebb mikroklímát biztosítsunk.

A paradicsom

A paradicsom esetében már nem szükséges olyan mértékű hőség, mint a paprikánál, a melegebb közeg viszont meggyorsítja a kelést, 12 Celsius fokon a kelés egy hónapig is elhúzódik, 25 C fokon csak 9 napot vesz igénybe. Csírázáskor indokolt a 25-27 C fok, majd ezt kelés után mérsékeljük 18-20 C fokra. Az első néhány hétben csak tiszta vízzel öntözzünk, majd a 4-6 hétben kapjanak némi tápoldatot is a palánták.

Uborka

Az uborkánál csírázáskor 26-28 C, szikleveles korban 16- 20 C, lombleveles korban 20-22 C. hőmérsékletet kell biztosítani.

Káposztafélék, keresztesvirágúak

A káposztafélék már jobban bírják a hideget, a csirázáshoz is elégséges a 19-20 C fok, majd a kelés után is megfelelő nekik a 16 C fok, és kelés után pár nappal a 18 C fok hőmérséklet.

Saláta

A saláta bírja a leghidegebb mikroklímát, így ha több kultúrát akarunk palántázni, célszerű a salátás termesztőedényeket a hűvösebb helyekre tenni. A csírázás már 12-15 C fokon megindul, majd szikleveles állapotban is 12 C fokon jól érzik magukat a palánták. Az első lomblevelek megjelenésekkor 12-15 C fokra beállított hőmérsékleten optimálisan fejlődő állományt kapunk.



vetemenyem.hu
vetemenyem-gazdabolt.hu