Palántázó kisokos

Lassan itt az ideje az első tavaszi munka, a palántanevelés megkezdésének. Különösen a chilipaprikákat célszerű időben elvetni, hogy meg

Palántázó kisokos
Photo by Francesco Gallarotti / Unsplash

Miért, mit, és hogy, és hova?

A palántázással foglalkozó gazdásznak már a februári hónap meglehetősen zsúfoltan fog telni, különösen, ha piacra szeretne termelni egészséges, és erős palántákat (ami egyébként egy jó üzleti lehetőség is, majd erről később). A palántaneveléssel jól előkészíthetjük a növényeinket a későbbiekre, ezzel időt nyerhetünk, a kiültetéskor már egészséges, jól kondicionált állományunk lesz, mely jobban ellenáll a kártevőknek, betegségeknek. A helyre vetett növények esetében fokozottabban kell számítani a talajból támadó, a jó idő megjelenésével aktívabbá váló drótférgekre, pattanóbogár-lárvákra vagy az olyan betegségekre, mint a palántadőlés. De akár egyszerűen egy hirtelen jött hideg is elintézheti az egész növényállományt.

Ha egyféle növényt akarunk palántázni egyszerűbb a dolog, viszont ha többféle kultúrát akarunk, akkor már nehezebb lesz a munkánk, ugyanis más-más igényei lesznek a különféle növényeinknek. A magvak a megfelelő fejlődéshez speciális termesztő közeget igényelnek. Ha biztosak akarunk lenni, hogy a termesztő közegünk szennyeződés-mentes, és nem viszünk be talajlakó kártevőket a palánták közé, akkor a kerti földet célszerű kerülni. A palántaföldet úgy célszerű megválasztani, hogy a ph értéke 6-7 közé essen, tehát egy nagyon kismértékű savanyúság jellemezze. Az 5 alatti, és 8 fölött ph esetében már nem számíthatunk normális fejlődésre. A termesztőközegbe adagolhatunk 10-15 %-nyi homokot és némi foszfor tartalmú műtrágyát.  A nitrogénes műtrágyát kerüljük, mivel az a zöld részek fokozottabb növekedését eredményezi. A nitrogén hatására a kikelt palánták intenzív nyúlásba kezdhetnek, ami betegségek megjelenéséhez vezethet.  Egyes források szerint 1/3-mad arányban lehet keverni virágföldet, marhatrágyával, és komposzttal, és ez kiváló termesztőközeget ad. Itt viszont ne használjunk háztáji trágyát, mivel az télen a pattanóbogár-lárvák, drótférgek, lótücsök-peték menedéke lehet.

A termesztő-ládákat is fertőtleníteni szükséges mielőtt a föld belekerül. Ez történhet kb.:10 %-esetes vagy hypos oldattal.  Függően a termeszteni kívánt mennyiségtől lehet ez nagyobb műanyag ládák, de akár tejfölös doboz, vagy sima virágcserép is szolgálhat termesztő-ládaként. A hungarocel termesztő-ládák is  megfelelőek sokak szerint, még jobb is a hőtartó képességük.

A magokat átlagosan 1-2 centiméter mélységbe vessük, túl mélyre nem célszerű, mert a hajtások nem lesznek képesek a vastag fölrétegen keresztültörni, míg ha túl sekélyre kerülnek, könnyen kiszáradhatnak a magvak. az apróbb magvú növények sekélyebbre, a nagyobb magvúak mélyebbre kerüljenek.  A vetés sűrűsége szerint megkülönböztetünk ritka vetést (100–700 db/m2) tápkockákba, illetve nagyobb lyukméretű palántanevelő tálcákba vetéskor, közepes sűrűségű vetést (700–1500 db/m2) kisebb lyukméretű tálcákba, illetve a termesztő-létesítmény talajába történő vetéskor, valamint sűrű vetést (1500–3000 db/m2), amit általában tűzdelés céljára, szaporítóládába történő vetéskor alkalmazunk. (Zöldségtermesztés szabadföldön)

A palánták szempontjából legfontosabb a hőmérséklet, és a fény. A túl alacsony, és a túl magas hőmérséklet is gondokat okozhat. A különféle növények hőigénye eltérő lehet, de nagy általánosságban elmondható, hogy csírázás idején magasabb, míg a kelés után alacsonyabb hőmérsékletet igényelnek.  A csírázás idejére a hőmérsékletet tartsuk 26-28 Celsius fok környékén, viszont kelés után ezt 16-19 fokra célszerű visszavenni. A túlzott melegben a palánták hirtelen fognak nyúlni, hajlamosabbak lesznek a betegségekre, és a palántadőlésre.  A különféle növények különböző hőmérsékleteket igényelnek. A túl kevés fény a palánták felnyurgulásához vezet, mivel a fiatal növények intenzíven törekedni fognak a fény felé. A felnyurgult palánták a későbbiekben sérülékenyebbek lesznek könnyebben dőlnek, nem lesz tartásuk.

Vetőmagokat beszerezhetjük INNEN

A paprika

A paprika igényli a legmagasabb hőmérsékletet a kelés során (28-30 Celsius), majd miután a növények kikeltek, éjjel 17- nappal 26 Celsius fokot igényelnek. A paprikánál 10 C fok alatt ne is számítsunk növekedésre, a fagypont alatti hőmérsékletet még rövid ideig sem viselik el. A chilipaprikák esetében különösen igaz, hogy hosszú tenyészidejű növények.

Peppers
Photo by Eduardo Jaeger / Unsplash

A fejlődésük elhúzódó, és a szabadföldbe sem kerülhetnek május második fele előtt. A magvetés után célszerű lehet a termesztőedényeket átlátszó fóliával takarni hogy nedvesebb, és melegebb mikroklímát biztosítsunk.

A paradicsom

A paradicsom esetében már nem szükséges olyan mértékű hőség, mint a paprikánál, a melegebb közeg viszont meggyorsítja a kelést, 12 Celsius fokon a kelés egy hónapig is elhúzódik, 25 C fokon csak 9 napot vesz igénybe. Csírázáskor indokolt a 25-27 C fok, majd ezt kelés után mérsékeljük 18-20 C fokra. az első néhány hétben csak tiszta vízzel öntözzünk, majd a 4-6 hétben kapjanak némi tápoldatot is a palánták.

Canada
Photo by Jeremy Bezanger / Unsplash

Uborka

Az uborkánál csírázáskor 26-28 C, szikleveles korban 16- 20 C, lombleveles korban 20-22 C. hőmérsékletet kell biztosítani.

Photo by Nikola Jovanovic / Unsplash

Káposztafélék, keresztesvirágúak

A káposztafélék már jobban bírják a hideget, a csirázáshoz is elégséges a 19-20 C fok, majd a kelés után is megfelelő nekik a 16 C fok, és kelés után pár nappal a 18 C fok hőmérséklet.

Saláta

A saláta bírja a leghidegebb mikroklímát, így ha több kultúrát akarunk palántázni, célszerű a salátás termesztő-edényeket a hűvösebb helyekre tenni. A csírázás már 12-15 C fokon megindul, majd szikleveles állapotban is 12 C fokon jól érzik magukat a palánták.

Photo by Quaritsch Photography / Unsplash

Az első lomblevelek megjelenésekor 12-15 C fokra beállított hőmérsékleten optimálisan fejlődő állományt kapunk.

Veteményem.hu