Precíziós gazdálkodás=precíz gazdálkodó

Mostanában aki figyelemmel követi a mezőgazdasági növénytermesztési híreket, konferenciákat, igen sokat hallhat az úgynevezett precíziós gazdálkodásról, annak fontosságáról, lehetőségeiről, eszközeiről. A precíziós növénytermesztés fogalma a 2000-res évek első felében honosodott meg Magyarországon, de egy 2015-ös felmérés is még azt mutatta, hogy a szántóföldi növénytermesztőknek mindössze csak a fele hallott erről, közöttük is túlnyomó többségben voltak a nagyobb üzemméreten gazdálkodók. Sokaknak napjainkban is a drónok, önvezető traktorok, robotizált munkagépek, informatikai háttér, és többszáz millió forintos beruházások jutnak eszébe a fogalomról.

Tágabb értelemben viszont a precíziós gazdálkodáshoz tartozik minden olyan megoldás, amely azt a célt szolgálja, hogy a gazdálkodó kevesebb erőforrást felhasználva (talaj, víz, tápoldat, műtrágya növényvédőszer) tudja növelni a termésmennyiséget, és a termésbiztonságot, emellett pedig csökkentse a környezet terhelését.

Cikkükben bemutatunk néhány olyan olcsó precíziós elvet, módszert, amelyet akár egy kiskerti gazdálkodó is beépíthet a mindennapi gyakorlatba.

Tervezzünk

Fontos, hogy tudjuk, mit szeretnénk termeszteni, mikorra szeretnénk betakarítani, mekkora, és milyen terület áll hozzá rendelkezésre.  Célszerű előre gondolkodni, ha eldöntöttük, milyen növényeket akarunk ültetni, ki kell választani a fajtát is. Nem mindegy, hogy egy korai, hidegtűrő fajtát választunk, melyet már rögtön a földi fagy elmúltával vethetünk, vagy egy hosszabb tenyészidejű, későbbit. Tájékozódjunk a kapható fajták, és hibridek igényeiről, és válasszuk ki melyek igényeit tudjuk megfelelően kielégíteni. Ismerjük meg előre a növényeink igényeit, mikor, milyen életszakaszban vannak extra szükségleteik.

Egyes növények például a tápanyagok nagyobb részét alaptrágyaként igénylik még a vegetációs időn kívül, vagy indítótrágyaként a vetéssel egyetemben. Megint más kultúráknál a fejtrágyázás, vagy levéltrágyázással kijutatott tápanyagokat veszik fel leghatékonyabban a növények. Már most érdemes eltervezni, hogy minek a helyére mit ültessünk, természetesen a vetésforgó szabályokat figyelembe véve. Ezen kívül az is lényeges, hogy milyen kultúra mellé mi kerüljön, ugyanis elősegíthetik, vagy akadályozhatják egymás fejlődését. Gondoljuk végig milyen munkálatokra lesz szükség, melyik növény mikor kívánja a tápoldatozást, milyen mennyiségben kell kijuttatni a hatóanyagokat?

A kártevők évről évre egyre nagyobb problémákat okoznak. Előre kell gondolkodni milyen kártevők megjelenésére kell számítani. Tegyünk ki csapdákat, mert a rovarkártevők ellen nem akkor lehet a leghatékonyabban védekezni, mikor már a tüneteket mutatja az állomány.

Mérések, vizsgálatok

Igen sok olyan tényező van, amelyek viszonylag egyszerűen, otthoni körülmények között is mérhetőek, és a növénytermesztésre jelentős hatást gyakorolnak.
Tudjuk-e milyen talajszerkezettel számoljunk a föld egyes területein? Hol vastagabb, hol véknyabb a termőréteg? Van, hogy néhány méter különbséggel találunk nedvesebb, szárazabb talajzónákat. Más-más növényeket tudunk tervezni az eltérő talajadottságú helyekre.

Ehhez pedig nem kell egyebet csinálni, mint elvégezni néhány egyszerű kísérletet, illetve a föld, vagy a kert több pontján ásni egy-egy kutatógödröt, és mintát venni. A termőréteg vastagsága alapján már tudható, hogy igényes növényeket (mint például a paradicsom, a csemegekukorica) csak mély termőrétegű területekre ültessünk. Ha a termőréteg sekély, inkább salátafélék, levélzöldségek, retek választása célszerű.

A talajmintákból más lényeges következtetés is levonható. Például már az a tény, hogy az ásás során milyen mennyiségben láthattunk gilisztákat, talajlakó szervezeteket. Egy ásónyom földben, 35-40 cm mélységben jó talajviszonyok esetén kb.: 21 földigilisztát, vagy más gyűrűsférget kellene találni.

Ha ez a szám átlagosan a 9 darab/ásónyom mennyiséget sem éri el, akkor gyanakodni kell, hogy a talaj leromlott, kimerült, szervesanyagban szegény állapotban van.

A kiásott talajból származó mintát érdemes lehet befőttes üvegbe tenni, majd vízzel feltölteni, a mixet összerázni. Az így kapott elegyet egy 24 órára ha magára hagyjuk, a talaj szét fog válni homok, vályog, agyag alkotókra. Ha a homok, vagy kavics frakció dominál, akkor jó eséllyel öntözni kell majd a területet. Szárazságtűrőbb növényeket válasszunk, vagy készüljünk fel egy jó öntözőrendszerrel.

Ha az agyagos féleség dominál, akkor tudhatjuk, hogy a talajunk jól köti a vizet, és egy nagyobb eső után a vízelvezetésre kell majd koncentrálni. Ide olyan növényeket válasszunk, melyek jól tolerálják az időszakos víztöbbletet.

Egy egyszerű szúróbotos próbával a talaj tömörödöttségét ellenőrizhetjük. A tömörödött, összeült talajban a növények nem tudnak majd megfelelően gyökeret ereszteni, a talajszemcsék között nincs elegendő levegő, és a víz sem tud a talajba szivárogva a növényeink gyökeréhez jutni.

Kockás füzet, ceruza

A sikeres gazdálkodás másik alapelve, hogy az információkkal tudjunk mit kezdeni, legyenek rendszerezve, leírva, összegezhető állapotban. Meglepően tapasztaltuk egy szakmai konferencián a közelmúltban, hogy több gazdálkodó nem is tudta pontosan megmondani, hogy az elmúlt évben hány forintot költött növényvédő-szerre, tápoldatra, azokat mikor juttatta ki.

Ez a gyakorlat a mostani intenzíven emelkedő növényvédőszer árak mellett nem életképes. Szükséges, hogy legyen egy adatbázisunk, amihez vissza tudunk nyúlni, és amiben előre el tudjuk tervezni, hogy az egyes kultúrák mikor igénylik a beavatkozást, milyen munkafolyamatokat lehet összekötni, együtt végezni, hogy a költségeink csökkenjenek.

Ásó, kapa, „Big Data”

Ahogy a fentiekből is látszik, a precíziós gazdálkodás nem feltétlenül a több millió forintos beruházásról, hanem inkább az elvekről szól. Csak úgy lehet költséghatékonyan, és környezettudatosan gazdálkodni, és emellett piaci hasznot is előállítani, ha megfelelő mennyiségű információt gyűjtünk, és azokat a hatékony technológiai megoldásokkal használjuk fel.

El kell érni, hogy minél kevesebb növényvédőszerre, műtrágyára legyen szükség, és ezt a kisebb mennyiséget minél hatékonyabban jutassuk ki. Ezzel amellett, hogy kíméljük a pénztárcánkat és a környezetet, még jobb, egészségesebb, és több termést is tudunk előállítani.

www.vetemenyem-gazdabolt.hu
www.vetemenyem.hu