Tetvészkedő levéltetvek

vetemenyem

2022. máj 18. • 4 min read

Minden kertészkedő találkozott már a levéltetvekkel, és sok esetben meg is keserítették a gazdász életét ezek az apró, de annál szaporább, nagy tömegben előforduló rovarok. Leginkább a nedves, párás meleg idő csalja őket elő, tehát a mostani időjárási körülmények igen csak kedvezőek ezen élőlények számára, a gazdászok nagy fájdalmára.

Különböző fajuk szinte minden haszon, és dísznövényen megjelenhetnek. A gyümölcsfákon, a paradicsomon, az uborkán, répán, zöldségen, de még a rózsákon, margarétán, leandereken is szeretnek lakmározni.

Jellemzők

A levéltetvek a félfedelesszárnyúak rendjébe tartozó rovarok. Megkülönböztethetők a valódi levéltetvek (Aphididae) és a gubacstetvek (Eriosomatidae). Magyarországon több, mint 70 levéltetű fajt ismerünk. A kertészeti kultúrákban a gubacstetvek kevésbé ismertek, ezek főleg erdészeti kártevők, a szil, a fenyőfélék esetében a szil zacskós gubacstetű, vagy zöld fenyő gubacstetű megjelenésér kell számítani. A valódi levéltetvek közül szinte minden faj 2-3 mm-es testhosszúságú, változatos színű. Zöld, barna, fekete, de foltos, vagy csíkozott színezetű fajok is megfigyelhetőek.

Egyes fajok egygazdásak, azaz jellemzően egy növényfajt károsítanak, ilyen például a zöld almafa, fekete répa, a kis ribizke levéltetű. Mások több tápnövényen is károsítanak, a zöld őszibarackfa levéltetű például mintegy 400 növényt támadhat, köztük akár a pázsitfűféléket is. Megint más fajok úgynevezett növényváltó életmódot folytatnak, azaz a gyümölcsfákon csak tavasszal a friss leveleket károsítják, nyáron átvonulnak lágyszárú tápnövényre. Ilyen például a hamvas körtefa, és a levélpirosító ribiszke levéltetű.

Károsítás

A levéltetvek károsítása egyrészt a levelek, hajtások szívogatásából áll. A friss hajtások, és levelek a szívogatások hatására torzulnak, csavarodnak, amorf formákat vehetnek fel. Ezen kívül a levéltetvek többféle vírust terjeszthetnek.

Ilyen tipikusan levéltetvek által terjesztett vírus például a szilvahimlő vírus, a cukkini sárga mozaikvírus, az y vírus. A levéltetvek vírusátvitele is kétféle módon történik.

Nem-perzisztens vírusátvitel

Egyik esetben a vírusátvitel nem perzisztens, azaz csak a levéltetű szájszervén tapad meg a vírus, a rovar szervezetébe azonban nem jut be. Ilyen esetben a fertőzőképesség csak rövid ideig tart. Viszont jellemzően ez a fertőzési forma nem specifikus, az ilyen vírusok a legtöbb levéltetű, vagy tripsz faj szájszervén képesek megtapadni, és a növényi szervezetbe jutni.

Perzisztens vírusátvitel

Így terjeszti például a zöld őszibarack levéltetű az Y-vírust. A veszélyesebb forma a perzisztens/ cirkulatív vírusátvitel, melynek során a vírus bejut a levéltetű szervezetébe. Ott egy bizonyos inkubációs ideig fertőzőképtelen marad. Az inkubációs idő letelte után a terjesztő szervezet fertőzővé válik, amely fertőző tulajdonsága gyakran élete végéig megmarad.

Propagatív vírusátvitel

Ez a vírusátviteli mód, amelyben a vírus szinte az Alien-filmekből ismert metódus alapján viselkedik a levéltetvek szervezetében, és már szinte nehéz is eldönteni hogy a vírus valójában növényfertőző vagy rovarfertőző-e elsősorban. A levéltetű szervezetébe kerülő korokozó ugyanis elkezdi önmagát sokszorosítani a gazdatest szervezetében. gyakorlatilag a vírus a levéltetű szervezetéből egyfajta vírusgyárat csinál. Gyakran a tojások is fertőzöttek, melyekből a kikelő utódok szervezetében is már jelen van a vírus.

A levéltetvek táplálkozásuk során a növényi nedvekből a fölösleges cukrot, és egyéb szénhidrátokat kiválasztják, ezekből ragadós áttetsző folyadékot, úgynevezett mézharmatot termelnek. A hangyák például szívesen fogyasztják ezt a mézharmatot, ezért igyekeznek megvédeni a tetveket a ragadozóktól. A mézharmat a növény kültakaróján is megtapad, ebben a ragacsos anyagban pedig könnyen megtelepszenek a korompenészt okozó gombák. Ezért gyakori hogy a levéltetvek által fertőzött növény termésén ragadós foltok jelennek meg, és fekete massza kezd megjelenni a termésen.

Védekezés a levéltetvek ellen

A levéltetvek elleni védekezésnek szerencsére több módja is ismert, melyek közt biológiai, agrotechnikai, és vegyszeres megoldások is szerepelnek. A levéltetveknek sok természetes ellensége van, mint például a katicabogár-félék, gyes ragadozó poloskák, zengőlegyek, valamint a fátyolka félék. A védekezést mindenképpen úgy érdemes időzíteni, hogy a levéltetvek természetes ellenségeit, és az egyéb hasznos szervezeteket kíméljük.

Csapdázás

A csapdázás az egyik legjobb módja, ha megfigyeljük azt, hogy a levéltetvek mikor kezdenek nagy tömegben megjelenni. A levéltetvek számára csalogató a sárga szín, ezért célszerű lehet sárga ragadós lapcsapdákat kihelyezni a kertbe. A csapda már akkor jelzi a levéltetvek megjelenését, mikor még a tünetek nem figyelhetőek meg, így ha a csapdalapon megugrik a szárnyalt levéltetvek száma akkor már érdemes elkezdenünk védekezni.

Növénytársítás, természetes ellenségek betelepítése

Egyes növények illatanyagai riasztó hatással vannak a levéltetvekre, ezért ha a kultúrnövények sorközébe ezeket célszerű telepíteni. Jól riasztja a tetveket az izsóp, a menta, oregánó, vagy a levendula. Ha hagyma kerül a sorközökbe, az is jó riasztó hatással bír. A levéltetveket zsákmányolják a fátyolkafélék, zengőlegyek, katicabogárfélék, illetve több ragadozó poloskafaj is.

A koriander, körömvirág, és a mézvirág például csalogató hatással van a katicabogarak számára. Kaprot, édesköményt telepítve a zengőlegyek megjelenésére lehet számítani, amelyek szintén nagy számban fogyasztják a levéltetveket is.

Házi praktikák

Készíthetőek olyan oldatok háztartásban megtalálható anyagokból, vagy vadon növő növényekből is, amelyeket a levéltetvek nem kedvelnek, és inkább továbbálnak. Ezek a készítmények teljesen ártalmatlanok a környezetre, a talajéletre, vagy a ragadozó szervezetekre, ezért célszerű lehet megpróbálkozni velük.

A csalán például jó kártevőriasztó, a levéltetvek különösen utálják. 75 gramm friss csalánt célszerű áztatni 1 liter ivóvízben 20 Celsius fokon, kb 3-4 napon keresztül. A képződött oldatot többször szűrjük le, majd ötszörös ivóvíz mennyiséggel hígítva kipermetezhető. A fokozottabb hatás érdekében érdemes lehet 3-4 fej fokhagymát is beletörni.

Vegyszeres védekezés

A vegyszeres védekezés esetén célszerű szemmel tartani a fent említett hasznos ragadozó szervezetek kíméletét, ezért mindenképpen javasolt olyan szelektív szerrel permetezni, amely csak a levéltetveket gyéríti.