Így lakassuk jól a növényeinket

vetemenyem

2022. jún 25. • 5 min read

Előző cikkünkben a növények alapvető tápanyagairól, és a hiánytünetekről írtunk, amelyek kialakulhatnak. ezeket könnyű összetéveszteni egyes betegségek tüneteivel, viszont nagy hiba lenne ezeket a hiánytünetes állományokat növényvédő-szerrel kezelni. Azon kívül, hogy teljesen fölösleges, és jelentős költség, még a környezetet is terheli, sőt esetenként további szükségtelen stressznek teszi ki a kultúrát. Nézzük melyek a lehetőségeink a növényállomány optimális táplálására, és a hiánybetegségek elkerülésére, vagy kezelésre.

Kulcs, a talaj

Haszonnövényeink minden fejlődésükhöz fontos elemet gyökérzetük segítségével a talajból vesznek fel. Kivételt ez alól csak a szén, és az oxigén képez, melyeket a légkörből, kültakarójukon lévő gázcsere nyílásokon keresztül vesznek fel.

Ez alapján mondhatjuk, hogy a talaj a növények alapvető élettere. Főképpen a talaj biztosítja a fejlődéshez, növekedéshez, virágzáshoz, és termésérleléshez szükséges tápelemeket, így a jó minőségű talaj a mezőgazdasági, kertészeti növénytermesztés alapja. Legfőbb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy a kellõ idõben képes a növényeket vízzel és tápanyaggal ellátni.

A talaj tápanyagtartalma

A talaj tápanyagtartalma több tényező kölcsönhatásának eredményeképpen alakul ki. Szerepe van benne a földrajzi, az időjárási tényezőknek, a talaj fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak. A talajművelés hatékonyságának. A talajban lévő tápelemek mennyisége adja a talaj tápanyagtőkéjét. Ennek azonban csak egy része áll rendelkezésre felvehető formában. Sok esetben a tápelemek ugyanis kötötten vannak jelen, így a növények nem jutnak hozzá, nem tudják őket hasznosítani. Ilyen a kalciumfoszfát, vagy alacsony ph értékű talajokon a vasfoszfát, alumíniumfoszfát.

Ezek foszfortartalma például a növényállomány számára teljesen lényegtelen. Vannak olyan agrotechnikai tevékenységek viszont amelyek elősegítik a tápanyagok felvehetővé válását, feltáródását azaz mineralizációját. A helytelen agrotechnika, a rossz talajszerkezetet kialakító művelés, a túl kevés vagy túl sok víz ezzel szemben a tápanyagok lekötődéséhez, fixációjához vezethet.

A felvehető tápelem mennyiség összessége a talaj tápanyag potenciálja. Ennek értéke nagyban függ az olyan körülményektől, mint a talajművelés, a hőmérséklet, a vízellátottság. Kedvező körülmények között a talaj tápanyagtőkéjéből nagyobb hányad válik felvehetővé, ezzel nő a talaj tápanyag potenciálja.

A kimerült talaj

A talajok tápanyagtartalma a hasznosítás során évről évre csökken. Különösen, ha hozzávesszük azokat a jelenségeket, mint a hirtelen nagy mennyiségben lezúduló csapadék, a nyári aszály, és a fellépő erdős szelek is sok tápanyagot elmosnak, elhordanak a talajból. Emellett már a 90-es évek elejétől probléma, hogy a talajok túlhasználtak, jóval több tápanyagot von el a termesztett kultúra, mint amennyi visszapótlásra kerül.

Sok esetben a tápanyag utánpótlást kizárólagosan műtrágyával oldja meg a felhasználó. Ez ugyan a tápelemeket visszapótolja, de szervestrágyázás nélkül a talaj szerkezete folyamatosan romlik, a levegőtlen, rossz vízgazdálkodású, tömörödött talajból pedig a növénykultúra nem lesz képes fölvenni a szükséges anyagokat.

A növények igényei

Egyes növények nagy tápanyagigényűek, mások kevesebbel is beérik, egyesek kizsigerelik a talajt, megint mások pedig hasznos tápanyagokat hagynak vissza maguk után. Célszerű a nagyigényű növényeket nem egymás után telepíteni, mert kimerítik a talajt. Tipikusan nagy tápanyagigényű növény a kukorica, a paprika, az uborka, a karalábé, cukkini, padlizsán. A közepes tápanyagigényű növények közé tartozik a paradicsom, a sárgadinnye, a hagyma a sárgarépa, és a petrezselyem. A borsó, a bab, a retek, a salátafélék viszont kimondottan kevés tápanyaggal is beérik.

Alaptrágyázás

További előny, hogy a műtrágya használattal az őszi alaptrágyázásból kihagyhatjuk a könnyen kimosódó nitrogént, csak kálium, és foszfor készítményekkel dolgozva. A kálium, és foszformennyiség 60-80 százalékát viszont célszerű alaptrágyaként kijuttatni. Istállótrágya használata esetén a zöldségnövények esetében hobbikerti körülmények közt 6 kg/négyzetméter, míg intenzív hajtatásban akár 12-16 kg/négyzetméter mennyiséget célszerű kijuttatni.

Trágya megnevezése	nitrogén (N)	foszfor (P₂O₅)	kálium (K₂O)
Marhatrágya	0,40-0,50	0,15-0,40	0,20-0,30
Sertéstrágya	0,45-0,80	0,10-0,20	0,50-0,70
Karámtrágya	0,40-0,60	0,10-0,30	0,50-0,70
Baromfitrágya	0,40-1,00	0,25-1,25	0,30-1,50
Lótrágya	0,50-0,60	0,10-0,30	0,20-0,60

Hektáronként 30-50 tonna/hektár istállótrágya kijuttatása javasolt

Indítótrágyázás

A vetéssel, vagy ültetéssel egymenetben közvetlenül a vetni/telepíteni kívánt növényhez juttatjuk ki. Ilyen esetben semmiképpen nem célszerű istállótrágyát használni. A képződő ammónia vegyületek ugyanis leégethetik a növények képződő gyökereit, vagy a finom hajszálgyökereket az ültetet palántákról. Ha szerves eredetű trágyát kívánunk használni célszerű az érett trágyát választani, de azt is inkább a sorközökbe bedolgozni.

A szerves trágyát kifejezetten igényli és, meghálálja a paprika, paradicsom, padlizsán, a káposztafélék: fejes és kelkáposzta, karfiol, brokkoli, kelbimbó, karalábé, kínai kel, a kabakos növények: uborka, dinnye, spárga tök, sütőtök, cukkini, patisszon, továbbá a csemegekukorica és a zeller is. A gyökérzöldségek, a levélzöldségek, a hagymafélék vagy a pillangósok jellemzően nem igényelnem szervestrágyázást, csak rossz talajszerkezet esetén. Szintén bio termesztésben is elfogadott megoldás a granulált szerves trágya, például granulált baromfitrágya kijuttatása.

Ez könnyebben oldható, a csapadék, vagy az öntözővíz könnyebben a gyökerekhez közvetíti. Műtrágya használat esetén a nitrogén akár teljes mennyiségét kijuttathatjuk rövid tenyészidejű fajokra, mint a retek, a saláta. Hosszú tenyészidejű növények esetében csak a 10-30 százalékot célszerű.

A foszfor, és a kálium esetében csak az éves mennyiség 10-25 százalékát hagyjuk meg indítótrágyázás idejére. Indítótrágyázáshoz használhatóak tápoldatok is. Ezek kijuttatása egyszerűbb, az öntözéssel egymenetben kijuttathatók. Ehhez használhatóak kész tápoldatok, ezek többsége komplexen tartalmazza a szükséges tápelemeket. Vagy a műtrágyák is feloldhatóak vízben (kb. 20gramm/10 liter víz), és ez is kiöntözhet a frissen telepített növényekre.

Fejtrágyázás

A fejtrágyázás a hosszú tenyészidejű növények, mint a paradicsom, a padlizsán, cukkini, a paprikafélék, a kukorica, napraforgó, tök, valamint karalábé, illetve a legtöbb szántóföldi kultúra esetén jelentős. A rövid tenyészidejű fajok, mint a retek, a levélzöldségek, a fejessaláták esetében nincs idő fejtrágyázni illetve az adott növényfajok viszonylag kis tápanyagigénye miatt nem is célszerű.

A hosszú tenyészidejű növényeknél a fejtrágyázást érdemes minél pontosabban a növény élettani fejlettségéhez igazítani. Különösen fontos a nitrogén elosztása mivel a hosszú tenyészidejű zöldségek esetében a nitrogénszükséglet 70-90 százaléka fejtrágyaként kerül kiadásra. Emellett a káliumszükséglet 20-25 százalékának kiadását érdemes tervezni. A fejtrágya adagokat célszerű elosztani, különösen a sóérzékeny növényeknél. Egy szezonban célszerű lehet 4 fejtrágyázást is beiktatni.

A fejtrágyázás során a trágyát mindig oldott formában, tápoldatként, vagy tökéletesen oldódó műtrágya formájában. Biotermesztésben számolni kell azzal, hogy a jogszabályok nem engedik a nitrogén levéltrágya kijuttatást. Ezért ilyen termesztési mód mellett csak mikroelemek, vagy különféle algakivonatok, humuszanyagok pótlását célzó anyagok jutathatóak ki fejtrágyázva vagy levéltrágyázva.